Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

66. 1946. november 15. levéltári anyagot őrző rendi-korbeli hatóságok megszűntek, és a helyükbe lépő miniszteriális kormányszervek működésében a jogelődök levéltári anyagának fokozatosan csökkent a jelentősége. Ugyanakkor azok a jogi érdekek, amelyek a levéltárakban fekvő oklevelek és iratok megőrzését, sőt legtöbbször a nyilvánosságtól való elzárását is követelték, jelentőségüket lassankint elvesztették. A változott viszonyok között sokszor kellő megbecsüléshez nem jutó iratanyag biztosítására és általában a magyar levéltárügy rendezésére a Magyar Tudományos Akadémia tette meg az első jelentős lépéseket. Az 1848-ban történt első kezdeményezések után az akadémia 1867. április l-jén tartott összes ülésén a Történeti Osztály indítványt terjesztett elő országos állami levéltár felállítására. A Magyar Tudományos Akadémia által felvetett indítvány 1871-ben lett időszerű, amikor a képviselőház a magyar királyi állami levéltár felállítására határozatot hozott. A felállítandó levéltár szervezése tárgyában a belügyminiszter több neves történettudós bevonásával országos levéltári ankétet hívott össze. Az ankét a megszűnt kormányhatóságok levéltári anyagát egybefoglaló központi állami levéltár felállítására 1872. november 22-én terjesztette elő javaslatát, s ennek eredményeként a m.kir. Országos Levéltár 1874-ben meg is kezdte működését. Az említett javaslat egyúttal felhívta a belügyminiszter figyelmét a központi levéltár felállításával egyelőre nem érintett más levéltárakra is. Az 1874-ben felállított Országos Levéltárat, amelynek időközben iratanyaga állandóan és tetemesen gyarapodott, és amely budavári palotájával az európai állami központi levéltárak sorában is vezető helyre került, az 1922:XIX. te. a nemzeti nagy gyűjtemények önkormányzatára létesített Országos Gyűjteményegyetem szervezetébe illesztette. Az 1934:VTIL te. értelmében az Országos Levéltár az Országos Magyar Gyűjteményegyetem helyére lépő Magyar Nemzeti Múzeum tagintézménye lett. Az Országos Levéltár felállításán kívül az ankét többi javaslatainak megvalósítására nem került sor, de a káptalanok és konventek hiteleshelyi országos levéltárainak, továbbá a vármegyei és városi levéltáraknak néhány kérdése törvény útján vagy más módon nyert szabályozást. A magyar levéltárügynek nem egy alapvetően fontos kérdése még így is megoldatlan maradt. A tudományos körök ismételten rámutattak a még rendezetlen levéltári kérdésekre és az egész levéltárügy egységes rendezésének szükségességére, sőt 1897-ben a költségvetés tárgyalása alkalmából Eötvös Károly és Thaly Kálmán a képviselőház előtt is szóba hozták e kérdést, és felhívták a kormány figyelmét a levéltárügy, különösen pedig a hiteleshelyi országos, a törvényhatósági és a családi levéltárak rendezetlen állapotára. A magyar levéltárügy törvényes szabályozása terén további haladást jelentett a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló 1929:XI. te, amely a közhatóságok hivatalos iratait tartalmazó irattára1684