Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

66. 1946. november 15. 54 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az állami hal- és nádgazdálkodás tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

40 55 [Dobi] Földmívelésügyi miniszter előterjeszti javaslatát az idén földhöz juttatott telepes gazdák, valamint a sokgyermekes hadiözvegyek, hadiárvák és hadifogságban lévő családfenntartók családtagjai vetőmag-szükségletének biztosítására 500 000 forint, az őszi szántási és vetési munkálatok biztosításával kapcsolatosan termelési igazgatásra 100 000 Ft póthitel [ügyében]. [Molnár] Népjóléti miniszter: Kéri, hogy ez a rendelet a hadirokkantakra is terjesztessék ki. Minisztertanács az előterjesztést a népjóléti miniszter módosításával elfogadta.

41 nyos volt, mert a mezőgazdasággal foglalkozó — főleg a földreform révén birtokhoz jutott — népesség érdekeit rendkívüli mértékben sértette. Külön hangsúlyozta, hogy amíg a régi rendszerben lehetőség volt az elemi csapás révén károsodást szenvedett gazdálkodó földadójának törlésére, addig a demokratikus rendszer erre csak rendkívül megszigorított keretben adott lehetőséget. Kifogásolta, hogy az ekkor érvényben volt jogszabályok kizárólag aszálykár címén, és csak globális alapon való adóleszállítást tettek lehetővé. Felemlítette a miniszter, hogy 1946 elején többrendbeli előterjesztésben sürgette a kérdés rendezését, de a kormány mindig elhárította a teljesítését, hangsúlyozta, hogy további elodázása már nem volt megengedhető. Lásd a 150. sz. jegyzőkönyv 39. napirendi pontját. 40 A 9449/1946.F.M. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy a földbirtokreform révén az állam tulajdonába került mintegy 16 000 katasztrális hold halastó, tógazdaság és 31 000 katasztrális hold nádas terület, ezen kívül a halászatra vonatkozó jogszabályok módosítása révén 250 000 katasztrális hold vízterület halászati joga is az államra szállt. Kimutatta az előterjesztés, hogy ezeknek a területeknek a jövedelmezősége — szerényebb befektetés mellett — lényegesen több volt, mint a szántóterületeké. Megfelelő hasznosításukat közellátási, ipari (papírgyártás stb.) és külkereskedelmi szempontból egyaránt fontosnak jelölte. Ezért javasolta a Magyar Állami Hal- és Nádgazdasági Üzem szervezését. Vázolta a vállalat szervezeti felépítését, két üzemágban való működtetését, vezetését, felügyeletét, jövedelmének felhasználását, a vállalat dolgozóinak besorolását, más szervekkel való kapcsolatának kiépítését. Lásd a 14 080/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. november 17. 41 A 41 119/1946.F.M.I.A-1. sz. előterjesztés jelezte, hogy az elemi kárt szenvedett Ínséges vidékek gazdálkodóinak vetőmaggal való ellátása lényegében megtörtént - azonban azok a gazdák, akik anyagiak hiányában a vetőmag kiosztási feltételeknek eleget tenni nem tudtak, nem voltak vetőmagellátásban részesíthetők. Elsősorban tehát a gazdatársadalom támogatásra legjobban rászorult rétege maradt ki a támogatásból. Az 500 000 forintos hitelből ezeknek a gazdáknak kívánt vetőmagvat biztosítani kölcsönként úgy, hogy az ebből részesülők ezt a jövő évi termésből 20%-os többlettel természetben fizessék vissza. A termelési igazgatásra kért 100 000 forintos póthitellel a külszolgálatban ellenőrzést végző munkatársainak a nagyobb mozgási lehetőségét kívánta biztosítani. 1678