Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

64.1946. október 30. Iád, vagyona kizárólag magyar pénzeszközökből és a család egyéb magyar vagyontárgyainak a jövedelméből alakult ki. Ennek ellenére, mivel a család egyik nőtagja házasságkötése folytán német birodalmi állampolgárrá vált, az említett bérvillából az ő nevén álló rész, mint német vagyon, átadatott a Szovjetuniónak. Amint ebből a példából is kitűnik, a német személy tulajdonában álló vagyon átadásánál közömbös volt az, hogy a vagyon magyarországi eredetű pénzből keletkezett; ebből következőleg viszont véleményem szerint magyarországi természetes vagy jogi személy vagyonát sem lehet átadni annak a feltevésnek alapján, hogy a vagyon szerzéséhez felhasznált pénz német eredetű. Vagy a személy jogállása vagy a tulajdonában álló vagyon szerzéséhez felhasznált pénz eredete és jellege irányadó; az azonban, hogy a két jogelv vegyesen alkalmaztassák, ellentétben áll a potsdami egyezmény szellemével és a magyar gazdasági életre is teljesen indokolatlan súlyos kihatással járna, de emellett megoldhatatlan feladat is volna minden esetben kutatni a vagyon szerzésénél felhasznált pénz eredetét. Minthogy pedig ezen felül

63 bizonyítható, hogy a Német Ház Rt., a Német Birodalmi Iskola Egyesület és a Német Birodalmi Egyesület vagyona nem származott német eredetű pénzből, tisztelettel kérem Altábornagy Urat, hogy az ezek tulajdonában állott és a Szovjetuniónak átadott ingatlanok visszaadásához hozzájárulni szíveskedjék. Gépelt, aláírás nélküli fogalmazvány. Az irat egyik oldalára egykorúlag géppel ráírták: „II. számú betétív a 161 182/1946.IV.a. sz. ügyirathoz", ami a Pénzügyminisztérium iktatószáma volt. A fogalmazvány első oldalán az egyes pontoknak a Gazdasági Főtanácshoz intézett október 22-én kelt pénzügyminiszteri előterjesztés egyes pontjaihoz való viszonyát rögzítették kézírással a következő módon: „G.F. előterjesztés 1. pontjának megfelel a levélben a 9. pont; 2.) 3.) és 4.) pontjának az 1.) 2.) és 3.) pont; 5.) pontjának a 12. pont; 6. pontjának a 4. pont; 7.) pontjának a 10.); 8.) pontjának az 5.) pont; 9. pontjának a 6.) pont, 10.) pontjának a 7. pont. Német Ház ügye 14. pont; biztosító intézetek ügye 8. pont, Scheid A.G. ügye 11. pont, Floderer Vilmos ügye 13. pont." Az előző két szót utólag tintával írták a lap szélére. 1630