Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

64. 1946. október 30. diplomáciai tárgyalásokat azonnal kezdjék meg, és adjon felhatalmazást arra is, hogy a bizottság milyen maximális álláspontot képviselhet. Ha diplomáciai útra nem terelik a kérdést, akkor döntőbírónak kell döntenie, ezzel kapcsolatban pedig egységes a minisztertanács álláspontja. Rákosi Mátyás államminiszter: Javasolja, hogy az áttelepítési kormánybiztos az egész kérdéskomplexumot beszélje át a külügyminiszterrel. Valamilyen közös javaslatot kell kidolgozni a külügyminiszterrel. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

11 11 [Jócsik] Áttelepítési kormánybiztos előterjeszti javaslatát a kormánybiztossági tisztviselők tiszteletdíjának megállapítása tárgyában. Dr. Balogh István: Ellenzi a tiszteletdíjaknak szeptember l-jétől folyósítását. Ez nem szokásos, egyébként is az illetők kinevezett állami tisztviselők, akik a fizetésüket rendesen kapták. [Nagy] Miniszterelnök: Figyelemmel arra, hogy október 15-én történt a díjak megállapítása, október 15. napját javasolja kezdő időpontul. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal, hogy a magyar-csehszlovák vegyes bizottság magyar részről kiküldött tagjainak külön díjazása október 15. napjától kezdődő hatállyal folyósítandó. 11 A csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezményről lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontját és a) mellékeltét. Az egyezmény VIII. cikkének értelmezéséről az [58.] 141. sz. jegyzőkönyv 1., illetve a [60.] 143. sz. jegyzőkönyv 48. napirendi pontját. A dr. Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos által sajátkezűleg aláírt, 1946. október 30-án kelt előterjesztés röviden összefoglalta a lakosságcsere-egyezmény (1946. évi

XV. te.) XI. cikkében, valamint az eljárás szabályainak 29. §-ában (MK 1946. július 7.) a két ország által létrehozott vegyes bizottság működésére vonatkozó előírásokat. Rámutatott arra, hogy ha a vegyes bizottság valamely kérdésben nem lenne képes megállapodni, úgy kiegészített vegyes bizottság elé kell terjeszteni az ügyet. E kiegészített vegyes bizottság elnöki tisztét — az egyezményhez csatolt levélváltás értelmében — a Szovjetunió állampolgárának kellett betöltenie. „Ismeretes — olvasható az előterjesztésben — a szovjet kormánynak a Csehszlovákiából való áttelepítések kérdésében a párizsi béketárgyalások alkalmával elfoglalt álláspontja, amely a magyar delegáció álláspontjával ellentétben állt. Ott sikerült a magyar érdekeket a lehetőség szerint megoltalmazni, most azonban, ha a kérdést szovjet döntőbíráskodás alá bocsátjuk, a Párizsban kivívott előnyös helyzetünket is elveszíthetjük, mert az ott hozott határozat illuzórikussá válhat." Mindezek alapján javasolta, hogy a politikailag elmarasztalt csehszlovákiai magyarok számáról kialakult vita folytatásának a kiegészített vegyes bizottság elé terjesztése előtt, kezdjen a kormány diplomáciai tárgyalásokat, s a külügyminiszter kapjon olyan felhatalmazást, hogy a magyar javaslatra csehszlovák részről tett ellenajánlatot végső esetben elfogadhassa. Jelezte a kormánybiztos, hogy értesülése szerint a csehszlovák kormány a 999 személy befogadására irányuló magyar javaslatot azzal a feltétellel fogadta el, hogy a lakosságcsere-egyezményt magyar részről nem akadályozzák és a szlovákok áttelepülési jelentkezésének érvénytelenítésével kapcsolatos intézkedést hatálytalanítják. (Ez utóbbi kérdéskörről lásd többek között az [59.] 142. sz. jegyzőkönyv 4. és a [60.] 143. sz. jegyzőkönyv 49. napirendi pontját.) 1608