Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

63. 1946. október 25. kes segélyek kifizetésére 50 000 forint előirányzatnélküli hitel folyósítása tár­gyában. Minisztertanács az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézete részére október hónapban esedékes segélyek kifizetésére ötvenezer forint elői­rányzatnélküli hitel folyósításához hozzájárult. 40 47 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a nem állami tanítói állások szervezése tárgyában. 700 emberre vonatkozóan azonnal meg kell az állásokat szervezni. 1300 állást további rendelkezésig fenn kell tartani. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Kéri Gazdasági Főtanács elé utalni a kérdést. Minisztertanács az előterjesztést előzetes megvizsgálás és véleményezés végett a Gazdasági Főtanács elé utalta. 41 40 A 118 756/1946. V.K.M. VII. sz. előterjesztés szerint a nyugdíjintézet fő jövedelmi forrása a vidéki színházaktól befolyt ún. pótfillérekből adódott. Az erősen megcsappant forgalmú vidéki színházak — főleg azért mert működésüket jórészt csak 1946-ban kezdték meg — azonban nem tudták a járulékukat fizetni. A nyugdíjas színészek megközelítően kielégítő nyugdíjainak fizetésé­hez kérte az államsegélyt. 41 Előzményéről lásd a [61.] 144. sz. jegyzőkönyv 51. napirendi pontját. A 117 378/1946.V.K.M.IV. sz. előterjesztés hozzájárulást kért ahhoz, hogy az 1946/1947. évi költségvetési tárgyalások során megállapított 12 978 fős, nem állami tanítói létszámon felül to­vábbi 2000 tanítói állást irányozhasson elő azzal, hogy ebből 700 szabadon betölthető legyen, a további 1300 állás pedig a menekült állami és nem állami tanítók részére legyen tartalékolva. Ezzel kapcsolatban előadta, hogy a tárca iskolapolitikájának elsőrendű feladata az egy tane­rős iskoláknak két tanerőssé, a két tanerős iskoláknak három tanerőssé fejlesztése és a túlzsúfolt­nak minősített iskolák —- azaz amennyiben egy-egy tanítóra (évfolyamokra osztás nélkül) 50-nél több tanuló jutott — megszüntetése. Ezt a programot — mint az előterjesztésben olvasható — az állami népiskolákban nagyrészt a nem állami népiskolákhoz tömegesen beosztott állami tanítók átcsoportosításával sikerült meg­valósítani. Ezzel szemben a nem állami oktatás terén 2248 egytanerős iskola működött, köztük 1136 iskolában a tanulók száma 50 és 120 között ingadozott. Külön fölemlítette, hogy a földre­form folytán egyes községekben, ahol korábban egy tanerős iskola volt 40-50 tanulóval, ekkor a tanulólétszám számos helyen 170-180 főt is meghaladta, továbbá olyan új települések létesültek, ahol azelőtt nem volt iskola - a távoli iskolákat pedig a gyermekek (megfelelő ruha, cipő hiányá­ban) megközelíteni sem nagyon tudták a téli időszakban. A már létesült, de tanító hiányában nem működő és a még létesítendő iskolák részére 200 új tanítói állást igényelt. Az 1340 kéttanerős iskolából 664-et kívánt három tanerőssé fejleszteni. Továbbá 535 túlzsú­folt iskola tanerőinek a számát tartotta szükségesnek felemelni. Összesen 2535 új tanítói állás megszervezésére jelentette be az igényét. Ehhez azonban az előző pénzügyminiszter nem járult hozzá, ezért mérsékelte az igényt 2000 főre. A Gazdasági Főtanács a nem állami tanszemélyzet illetményeit 700 tanítói állás esetében fogadta kedvezően, azzal hogy az állásokat lehetőleg menekült állami és nem állami tanítókkal töltsék be. Felkérte egyben az igazságügyminisztert, hogy készítsen elő olyan jogszabályt, amely 1592

Next

/
Oldalképek
Tartalom