Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

42. 1946. július 30. 22 [Jócsik] Áttelepítési Kormánybiztos előterjeszti javaslatát a magyar-csehszlovák egyezmény végrehajtásával kapcsolatban a csehszlovák kormányhoz intézendő jegyzék ügyében. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Elvileg megkötött egyezmény, a vitás kérdések eldöntésére döntőbíróság kiküldését tartja illetékesnek. Ebben az esetben mégis helyesli a javaslatot, hogy közvetlen jegyzékkel kíséreljék meg az elintézést, mert a cseheknek sem lehet céljuk a magyarok áttelepítése, amikor tulajdonképpen cseh-magyar lakosságcseréről van szó. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

25 23 [Jócsik] Áttelepítési Kormánybiztos előterjeszti javaslatát a magyar-csehszlovák egyezmény VIII. cikkének értelmezése ügyében a csehekhez intézendő jegyzék tárgyában. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Itt azokról a fasiszta elemekről van szó, akiknek büntetésére az 5. § vonatkozik. Az első 4 §-ba ütköző bűncselekmények esetén az ezen a címen áttelepíthetők számát korlátozni nem kellett, mert ilyen egyén, az akkor tett közlések szerint legfeljebb 50-60 volt, akiket főbűnösökként tartottak [számon]. A kisebb bűnösök számát pedig 1000-ben állapították meg. A csehek eljárása egy szándékos lélektani tortura, amikor 10 000 számra vettek vizsgálat alá embereket, akiknek pedig legfeljebb az volt a bűnük, hogy a magyar bevonulás alkalmával magyar zászlóval fogadták magyar testvéreiket. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

26 25 A Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos által sajátkezűleg aláírt — szám nélküli — előterjesztés tájékoztatást adott arról, hogy a csehszlovák-magyar lakosságcsere ügyében 1946. február 27-én kelt egyezmény ([5.] 88. sz. jegyzőkönyv 15. napirendi pontja, illetve az 1946. évi XV. te.) végrehajtásával kapcsolatban a csehszlovák-magyar vegyesbizottság június 19-ei ülésén kialakult véleményeltérésről. Az egyezmény I. cikkében a Magyarországról áttelepíthető személyek „szlovák és cseh nemzetiségű" megjelölése — olvasható az előterjesztésben — a csehszlovák felet arra késztette, hogy mindenkit átvegyenek, aki csehnek vagy szlováknak vallotta magát. Ez különösen azért volt aggályos, mert a Magyarországról kitelepülő személyek számának emelkedésével megemelkedett volna a Csehszlovákiából Magyarországra áttelepítendők száma. A magyar tárgyaló fél vagylagosan a következőktől kívánta függővé tenni a cseh, illetve a szlovák származás elismerését: 1.) ha az illető családjában 1946. február 27-e előtt a szlovák vagy a cseh nyelvet beszélték, 2.) ha az illető 1946. február 27-e előtt valamely szlovák vagy cseh politikai vagy társadalmi, illetve kulturális szervezetnek tagja volt, 3.) ha valamely népszámláláskor az illető szlovák vagy cseh nemzetiségűnek vallotta magát. A csehszlovák tárgyaló fél ezt az álláspontot nem fogadta el, ezért Jócsik Lajos a kérdés diplomáciai úton való eldöntését javasolta. 26 A Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos által sajátkezűleg aláírt — szám nélküli — előterjesztés tájékoztatást adott arról, hogy a csehszlovák-magyar áttelapítési vegyes bizottság 1055