Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

61. 1946. október 16. [Rajk] Belügyminiszter: Ha ebben a megállapodásban garantálva van, hogy az érdekelt minisztériumokat akkor hívják meg, amikor a szétosztás még nem történt meg véglegesen, akkor hozzájárul a pénzügyminiszter javaslatához. Az előterjesztést a hazahozott anyagok hovatartozásának elbírálására ala­kított bizottság hatáskörébe utalta. 8 [8] 7 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a magyarországi német la­kosság kitelepítésével kapcsolatos 350 000 forint hitel folyósítása tárgyában. [Nagy] Miniszterelnök: Néhány vonatot el kell indítani, hogy a folyamatos­ság ne szakadjon meg. Kéri, hogy most csak a kétségtelen egyéneket indítsák útba, olyanokat, akik felett nincs vita. 5 millió márkának 25 fillérrel való megvásárlásához hozzájárult már a Gazdasági Főtanács javasolja a miniszter­tanács hozzájárulását. Minisztertanács a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcso­latosan 350 000 forint hitelt engedélyezett azzal, hogy 5 millió márka megvásárlásához hozzájárult. 9 8 Előzményéről lásd a [24.] 107. sz. jegyzőkönyv 63. napirendi pontját. Az 549 494/1946.B.M.IV-l.c. sz. előterjesztés szerint a hazahozott honvédkincstári anyag szétosztására adott határidő 1946. október 10-én lejárt, ennek további hat hónappal való meg­hosszabbítását kérte. A belügyminiszter előterjesztéseit összefogó borítólapra a jegyzőkönyvvezető piros ceruzá­val ráírta: „Alb. elé. G.F. min., meghosszabbítással." A pénzügyminiszter a Gazdasági Főtanács 1946. október 15-én tartott határozatára utalt. Ez kimondta, hogy a javakat az igazolt tulajdonosoknak — a hazahozatalra fordított állami kiadások megfizetése ellenében — vissza kell szolgáltatni, abban az esetben, ha az idevonatkozó rendelkezések értelmében, nem volt szükség a vagyonelkobzásra. Ugyanennek az elvnek az alkal­mazását javasolta arra az esetre is, ha a Nyugaton tartózkodó magyar állampolgár ott szerzett javait hozzák haza, azzal a különbséggel, hogy az ilyen jószágot nagyobb költségmegtérítéssel kell terhelni. A köztulajdonban állott javakat csak akkor javasolta ugyanannak a közületnek átadni, amelytől elhurcolták, ha az illető közület feladatköre ugyanaz maradt, egyébként a közületek közötti szétosztásukat javasolta mérlegelés tárgyává tenni. Javasolta annak megtiltását, hogy az elhurcolt javak hazahozatalára az egyes tárcák, érdekeltségek és magánosok külön lépéseket tegyenek, kérte az ilyen külön akciók leállítását. Kivételt tett a Csehszlovákiában és a szovjet megszállás alatt állott német területeken volt vasúti gördülőanyagokkal, ezek hazaszállításának kérdését a közlekedésügyi miniszter feladatává tette. Egyébként a tulajdonjog megállapítására és a javak szétosztására jogosult bizottság összetételét a pénzügyminiszter által ismertetett módon rögzítette a Gazdasági Főtanács jegyzőkönyve. E bizottság vezetésére Nyárádi Miklós államtit­kárt, helyettesítésére Háhn Sándor fővárosi tanácsost javasolta megbízni. (MOL XIX-A-10. Stabi­lizációs XlV.ülés. 1946. október 15. 3. napirendi pont.) A visszaérkezett honvédségi és más 16 gépkocsinak a Belügyminisztérium és a Székesfővá­ros közötti szétosztásáról a Gazdasági Főtanács 1946. november 5-ei ülésen döltött (u.ott XVIII. Stabilizációs ülés 5. napirendi pont). 9 A 6807/1946.B.M.eln. sz. előterjesztés jelezte, hogy Németország katonai kormányának magyarországi különmegbízottja és a magyar kormány között kötött megállapodás értelmében 1946. szeptemberében 20, egyenként 43 kocsiból álló vonatszerelvénnyel összesen 22 000 magya­1532

Next

/
Oldalképek
Tartalom