Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

59. 1946. október 4. [64] 63 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a munkások családi pótléka tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 56 [65] 64 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát a kórházak és egyéb egészségügyi intézményeknek a nemi betegekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége tárgyában. A 45 515/1946.N.M.II. sz. előterjesztés jelezte, hogy a Gazdasági Főtanács az 1946. október 3-án tartott ülésén foglalkozott a mezőgazdasági munkavállalók társadalombiztosításának kérdé­sével. Különösen az öregségi szolgáltatást, a folyósítani tervezett havi 10 forintot, nem találta elegendőnek. Felkérte a népjóléti minisztert, hogy olyan megoldást keressen, amely a munkavál­lalókkal nem dolgoztató kisbirtokosokat nem terheli. (MOL XIX-A-10. Stabilizációs XI. ülés. 9. pont.) Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a baleseti, öregségi vagy özvegyi járadékra jogosult volt gazdasági munkavállalók, valamint a földreform végrehajtása következtében nyugellátás nélkül maradt volt alkalmazottak október-decemberi ellátására havi 1 100 000 forintot bocsát az Országos Társadalombiztosítási Intézet rendelkezésére, (u.o. 1946. október 3., Stabilizációs XII. ülés. 4. pont.) Lásd a gazdasági munkavállalók társadalombiztosításával kapcsolatos egyes kérdé­sek szabályozásáról szóló 11 580/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. október 8. 56 Előzményéről lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 34., a [21.] 104. sz. jegyzőkönyv 68., a [37.] 120. sz. jegyzőkönyv 74., valamint a [48.] 131. sz. jegyzőkönyv 53. napirendi pontját. A 10 134/1946.N.M.eln. sz. előterjesztés áttekintette a családi pótlék folyósításának egész 1946. évi történetét. Költségmegtakarítási és adminisztrációcsökkentési szándékból kiindulva javasolta az Or­szágos Családpénztárnak az Országos Társadalombiztosító Intézetbe való beolvasztását, követke­zésképpen a családi pótléknak az OTI ügyvitele keretében való kezelését, folyósítását. (Lásd e kérdésről a [48.] 131. sz. jegyzőkönyv 53. napirendi pontját és jegyzetét). Javasolta továbbá a 9400/1946. ME sz. rendelettel (MK 1946. szeptember 8.) szüneteltetett családi pótlékok (lásd a [21.] 104. sz. jegyzőkönyv 68. napirendi pontját és jegyzetét) 1946. október l-jétől való újbóli folyósítását. Javasolta hatályon kívül helyezni a munkások családi pótlékáról szóló 7520/1945. ME sz. rendeletet (MK 1945. szeptember 4.), valamint az ezt kiegészítő rendeleteket. Egyben javaslatot tett a munkások családi pótlékát újból szabályozó rendelet kiadására. Ez néhány vonatkozásban új intézkedéseket tartalmazott. így — a családpénztárnak az OTI hatáskörébe utalásán túl — a családi pótlék fizetését kiterjesztette a társadalombiztosítási kötelezettség alá eső munkáltatókra és munkavállalókra (tehát a háztartási alkalmazottakra, házfelügyelőkre, segédházfelügyelőkre is); takarékossági indoklással megszüntette viszont a feleség és a tizenhat éven felüli gyermek utáni családi pótlékot; a munkáltatók által fizetendő járulék mérvét — a korábbi rendszertől eltérően — nem az átlagos munkáslétszám, hanem a munkáltató által alkalmazott munkások tényleges javadalmazása alapján javasolta megállapítani. A minisztertanács bár elfogadta az előterjesztést, mégis kérte a Gazdasági Főtanács állás­foglalását. 1946. október 10-én tárgyalta a kérdést a Gazdasági Főtanács, s azzal fogadta el, hogy a családi pótlék 1 gyermek esetében havi 10 forint, 2 gyermeknél egyenként 12 forint, 3 gyermek­nél személyenként havi 14, 4 gyermeknél egyenként 16, s több gyermek esetében egyenként 18 forint legyen. Külön leszögezte, hogy fedezetül a munkaadók által fizetett, legfeljebb 6%-os járu­lék szolgáljon. (MOL XIX-A-10. Stabilizációs XIII. ülés 8. pont.) Lásd a 11 780/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. október 13. 1501

Next

/
Oldalképek
Tartalom