Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

42.1946. július 30. 5 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a házadónak augusztus hó 1. napjától kezdődő hatállyal való bevezetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

8 6 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát az illetményadó megállapítása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

9 ezen túlmenően - mind az együttes kereseti adónál, mind a társulati adónál a nyers bevételre megállapított 8%-os adókulcsnak 6%-ra mérséklését javasolta. Mivel a házbérek valorizációja következtében a lakásadót július hó végével a 8000/1946. ME sz. rendelettel (MK 1946. július 19.) megszüntették (lásd a [38.] 121. sz. jegyzőkönyv 11. napirendi pontját), s augusztustól újból a házadó került bevezetésre (lásd a jelen jegyzőkönyv 5. napirendi pontját), a házbirtokból származó bevételeket nem az együttes kereseti és jövedelemadó, hanem a házadó szabályai alá vonta. A Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemet, amely az állam tulajdonába került erdőbirtok kezelésére alakult, tekintettel arra, hogy az üzem földadót fizetett, állandó adómentességben javasolta részesíteni. Lásd a 8830/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. július 31. 8 A 152 903/1946.P.M.VII. sz. előterjesztés a lakásadó megszüntetésével összefüggésben (lásd e jegyzőkönyv 4. napirendi pontját és jegyzetét) a házadó ismételt bevezetését javasolta. Tulajdonképpen a házadóról szóló 200/1927. P.M. sz. hivatalos összeállításhoz (valójában a házadóról szóló hivatalos összeálítás végrehajtásáról intézkedő 200 000/1927. P.M. sz. rendelet [MRT 1927. május 28., 1229-1384. pp.] keretében jelent meg a hivatalos összeállítás; ebben az oldalvonallal meg nem jelölt rész tartalmazza a 200/1927. P.M. sz. összeállítást, míg az oldalvonallal jelzett rész a végrehajtás szövegét) való visszatérést ajánlotta - a bekövetkezett társadalmi átalakulást figyelembe vevő változtatásokkal. így javasolta megszüntetni a gazdasági cselédházak adómentességét, mivel a régi nagybirtokosoknak nyújtott adókedvezményt, s mint az előterjesztés jelezte, az üzemek munkásházai sem voltak adómentesek. Az új rendelkezésben az állami gyárépületek állandó adómentességét bérbeadás esetén is fenn kívánta tartani. Ideiglenes adómentességet nem tervezett biztosítani - ezt a kérdést egy további jogszabályban javasolta rendezni. Szabályozni törekedett a bérbeadót terhelő víz- és csatornázási díjakat, kérte azonba, hogy a közüzemi díjak emelkedése esetén ezt a kérdést is külön rendezhesse. A házadót egyébként a lakások színvonalához mérten a nyers bérjövedelem 40-80%-ában javasolta megszabni. Adócsalások büntetéséről szólva, súlyosabb esetekben javasolta, hogy a bíróság a házingatlan elkobzását is elrendelhesse. Jelezte, hogy csak néhány hónap múlva történhetett meg az új házadó kivetése, ezért gondoskodni kívánt arról, hogy az adóbevételek (adóelőlegek fizettetése révén) az átmeneti időszakban is biztosíthatók legyenek. Külön felhatalmazást kért, hogy az adó bevezetésével kapcsolatos adminisztratív intézkedéseket megtehesse. Lásd a 8790/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. július 31. (172/b.) 9 A jegyzőkönyv mellett csak a rendelet tervezete található. Ez kimondta, hogy illetményadó alá tartozik az ország területén szolgálati jogviszonyon alapuló tevékenységért belföldi munkáltatótól vagy külföldi munkáltató belföldi állandó megbízottjától járó illetmény. Jelezte, hogy mi nem tartozik ide, illetve, hogy kiknek a jövedelme mentes az illetményadó alól. Rögzítette, hogy mikortól meddig kell fizetni, hogy kulcsa 10%, s hogy a munkáltatót terhelte az illetményadó, továbbá hogy hol (községnél, városnál) kell befizetni, szólt a visszaélésekről, ezek büntetésé1049