Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57. 1946. szeptember 20. 48 [Ries] Igazságügy miniszter előterjeszti javaslatát a „magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést nemzetgyűlési tárgyalási alapul elfogadta.

44 49 [Bartha] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát Varga József [főtörzsőrmester] özvegyének kegyellátása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 50 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát az 1928:XL. te. 133. §-a [és] az azt módosító rendelkezések alapján folyósított kölcsönök visszafizetésének, törlesztésének és kamatfizetésének fuggőbentartása tárgyában. 44 Előzményéről lásd a [49.] 132. sz. jegyzőkönyv 30. napirendi pontját. 1946. szeptember 9-én Vas Zoltán, mint a Gazdasági Főtanács főtitkára, tárgyalásokat folytatott a törvényjavaslatról a Magyar Izraeliták Országos Irodájával és a Magyar Autonóm Orthodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodájával. Ezeknek az irodáknak a javaslata volt, hogy a hagyaték tulajdonosának elhalálozása esetén a korábbi tervezetekben jelzett 1947., illetve 1950. évi időpont helyett az 1946. december 31-ei időpont szerepeljen. Javasolták továbbá a gazdátlanná vált hagyatéknak a létesítendő alap részére való átadása esetén az illetékmentességet, a természetes örökösök, családtagok esetében azonban az eredeti tervezetben szerepelt illetékmentesség törlését kívánták. E szervezetek is felvetették, hogy a törvény ne csak az izraelita, hanem a politikai meggyőződésük miatt korábban üldözött nem zsidó személyekre, vagyonukra nézve általában is vonatkozzék. Az alap vezetőségi tagjai esetében az eredetileg megjelölt 1/3-ad rész helyett ezek felének a kormány által való kinevezését kérték; az elnök személye esetében a köztársasági elnök részére javasolták a kinevezési jog biztosítását. Vas Zoltán e szempontokat előadta, képviselte a Gazdasági Főtanács ülésen. Feljegyzése, valamint a törvény tervezete megtalálható a Gazdasági Főtanács jegyzőkönyve mellett. (MOL XIX-A-10. 1946. szeptember 10. Stabilizációs IX. ülés 1. pont.) Az igazságügyminiszter szám nélkül benyújtott törvényjavaslatának indoklása áttekintette a magyarországi zsidóság üldöztetésének történetét, a vonatkozó jogszabályokat, s az úgynevezett jogszabályokon is messze túllépő deportálásokat, következményeiket. Hangsúlyozta, hogy a több évre terjedő, egyre fokozódó és végül a fizikai megsemmisítésre irányuló üldözés mégsem vezetett a magyar zsidóság teljes kipusztulására, hogy az üldözés után a magyar zsidóságnak egy töredéke még életben maradt, az elsősorban a magyar nép emberszeretetének és a Budapesten működött külképviseleti hatóságok fennkölt szellemű gondoskodásának, valamint az egyházak segítségének volt köszönhető. A törvényjavaslat és az indoklása is jórészt megismételte az örökös nélkül maradt zsidó vagyonból alakítani tervezett alap, az ennek irányítását, felügyeletét ellátó szervekkel, az illetékmentességekkel kapcsolatban a korábbi tárgyalás során már felemlített kérdéseket. A törvényjavaslatot, a 20 000 forintnál kisebhb, illetve az ennél nagyobb értékű hagyatékok illetékmentessége tekintetében, a Gazdasági Főtanács ezt követően módosította. (MOL XLX-A-10. 1946. október 3., Stabilizációs XII. ülés 1. pont.) Lásd az 1946. évi XXV. tc.-t. Kihirdetésére 1946. november 15-én került sor. 1427