Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57. 1946. szeptember 20. 16 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a X-XV. fizetési osztályba tartozó alkalmazottak illetményeinek október hónaptól leendő felemelése tárgyában. Megjegyzi, hogy a minisztertanácsi programon a javaslat — valószínűleg a rövidség kedvéért — úgy szerepel, mint fizetésemelés, szükségesnek tartja azonban leszögezni, hogy nem fizetésemelésről, hanem pótlékolásról van szó. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Aránytalanság áll elő abból, hogyha a rendőrségi tisztviselők pótlékot kapnak, a többi minisztériumi tisztviselők pedig nem. Ki kellene venni a pótlékolás alól azokat, akik irodai szolgálatot teljesítenek. [Rajk] Belügyminiszter: Rendkívül nehéz a rendőrséget őrszemélyzetre és nem őrszemélyzetre osztani. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Előállhat az a helyzet, hogy egy irodasegédtiszt nem akar majd előlépni a IX. fizetési osztályba, mert akkor kevesebb fizetést fog kapni. [Rajk] Belügyminiszter: Az egész rendőrségen belül az irodai személyzet alig tesz ki 3-4000-et. Ez költségvetési szempontból sem olyan tétel, amiért a rendőrséget ketté kell osztani. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Ez elvi kérdés. Miért kapjon többet az a gépírónő, aki a rendőrségnél van, mint az, aki a Belügyminisztériumban? [Rajk] Belügyminiszter: Ha ezt a szétválasztást meg akarják csinálni, akkor a Nemzetgyűlés elé kell vinni a kérdést. Meg kellene változtatni az egész rendőrség struktúráját. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

25 17 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti javaslatát a Tűzkereszt jelvények viselésének és adományozásának eltiltása tárgyában.

26 25 Előzményéről lásd az [55.] 139. sz. jegyzőkönyv 30. napirendi pontját. 26 Az 504 932/1946.BM.IV-1.a. sz. előterjesztésében a belügyminiszter javasolta, hogy nemzetvédelmi kereszt-jelvények, valamint a Felvidéki, Erdélyi és Délvidéki Emlékérmek viselésének megtiltása tárgyában kiadott 4840/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 20.) hatályát a Tűzkereszt jelvények viselésére is terjesszék ki. A Tűzkereszt-jelvényt — mint írta — annak a háborúnak a résztvevői részére állapították meg, amely háborút a német fasiszta célok szolgálatában az orosz hadsereg ellen folytattak. Az előterjesztés mellett megtalálható az igazságügyminiszter T.3361/1946. sz. észrevétele. Rámutatott arra, hogy a Felvidéki, Erdélyi és Délvidéki Emlékérem viselésének eltiltását a honvédelmi miniszter kezdeményezte, s a Túzkereszt-jelvényekre azért nem tért ki, mert ezt nem csak katonai, hanem olyan polgári személyek is megkaphatták, akik az 1938-1941. évi területgyarapításbanjelentős szerepet vittek. Nem ellenezte a jelvény viselésének eltiltását, de a belügyminiszter által javasolt rendeletszövegnek az átalakítását, a jelvény viselésének esetén büntetés 1419