Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

57. 1946. szeptember 20. 12 [Bolgár Elek követ] Külügyminiszter [h.] előterjeszti javaslatát dr. Kossá­nyi Béla és dr. Gerevich Tibor párizsi kiküldetése tárgyában. A Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 11 13 Dr. Balogh István [államtitkár] előterjeszti javaslatát az Áttelepítési Kor­mánybiztosság költségvetése tárgyában. Szakasits Árpád államminiszter: Ebben benne van a svábok kitelepítésé­nek költsége is? [Nagy] Miniszterelnök: Nem. Ez csak a cseh áttelepítésre vonatkozik. Jócsik Lajos áttelepítési kormánybiztos: Az áttelepítési akció abba a hely­zetbe jutott, hogy meg kell kezdeni az áttelepülők vagyonának összeírását. A véghatározatok szerint 40-40 bizottságot kell felállítani Magyarországon és Csehszlovákiában. A csehszlovákiai bizottságok megszervezése ügyében leuta­zott Budapestre a kormánybiztosság pozsonyi megbízottja, hogy a munkálato­kat letárgyalják, és költségvetési végeredményre is jussanak. A végeredmény az, hogy a csehszlovákiai munkálatok végrehajtásához sürgősen szükség volna 600 000 forint átutalására a pozsonyi kirendeltséghez. Óriási vagyontételekről van szó, és amennyiben nem tudunk eleget tenni az összeírási kötelezettség­nek, a másik szerződő fél a mi részvételünk nélkül végrehajthatja. Nem áll a kormánybiztosság érdekében, hogy költségvetési hiány miatt nem tudja végre­hajtani ezt a komoly munkát. Kéri a hitelkeret felemelését. Augusztus hóra kapott 300 000 forintos előirányzatot, és a kormánybiztosság még most is ebből a hitelből él. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: Nem volt megszabva, hogy meddig kapja a pénzt, egyelőre kapott 300 000 forintot. [Nagy] Miniszterelnök: Kétségtelen, hogy a kormánybiztos érvei nagyon komolyak. Ebből nagy veszteségek származhatnak. Kérdést intéz a kormány­biztoshoz, hogy mennyi lenne a legszűkebb kívánalma? 11 Előzményéről lásd az [53.] 136. sz. jegyzőkönyv 21. jegyzetét. A Külügyminisztérium 347/res/Bi.-1946. sz. előterjesztése jelezte, hogy műemlékek, levéltá­ri anyagok tekintetében már a trianoni béketárgyalások során is igényeket jelentettek be Magyar­országgal szemben a szomszédos államok. Valószínűnek tartotta, hogy hasonló kérdés a párizsi tárgyaláson is felmerül. „Ha pedig ezeket az igényeket a szomszédos államok részére méltányolni fogják — olvasható az előterjesztésben —, akkor a legjelentősebb kulturális javainktól fognak minket megfosztani, többek között olyanoktól, amelyek történelmünk legértékesebb dokumentu­mai közé tartoznak, és amelyek az ő kezükbe kerülve végleg elveszhetnek." (MOL XIX-I-l-s-12­1946-5253) Ezért sürgette a szakértők kiküldését. Dr. Gerevich Tibor (1882-1954) művészettörténész egyetemi tanár már a trianoni békeszer­ződés idején is eredményesen képviselte a magyar érdekeket műtárgyi és műemléki vonatkozá­sokban. 1413

Next

/
Oldalképek
Tartalom