Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
56. 1946. szeptember 17. mekben az árusítást, ugyancsak szabaddá akarta tenni a mellékcikkek árusítását is. Ha megkapja a kért 3 milliót, amiből eddig csak 500 000-et akarnak megadni, ezt az intézkedését le tudja bonyolítani. Szóvá kell azonban tenni, hogy a hitelbizottságban egyszerűen leszavazzák. Szerinte az ipari kiküldött nem tudja megmondani, hogy kell-e marhát vásárolni, vagy sem. Többségben vannak, és leszavazzák őt. Kéri a pénzügyi kormányt, miután látják, hogy milyen nagy a baj, kapja meg a további 2 és fél milliót abból a 20 millió forintból, amit a minisztertanács és a Gazdasági Főtanács engedélyezett a szeptember havi hitelellátása során. Evvel a 3 millióval meg lehet oldani ezt a kérdést. Intézkedett olyan irányban is, hogy az állatorvosok is mérsékeljék azt a kereseti lehetőségüket, hogy minden állatra kimondják a kényszervágás szükségességét. [Nagy] Miniszterelnök: A néplapoknak ki kell adni a közlést, hogy a parasztok ne kótyavetyéljék el a marhájukat 1 forintért. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: A mészáros- és hentesmesterek bekapcsolását kéri az akcióba. A vágási tilalommal kapcsolatban ezt a szakmát halálra ítélték, ezért egyéb kereskedelmi tevékenységre kértek engedélyt. Annál is inkább bele kell ezeket kapcsolni, mert nagy számban vannak közöttük tehetős emberek, akik az államot tehermentesítenék. [Rácz] Pénzügyminiszter: Az összeg rettenetes így első pillantásra, viszont ismerjük a kérdést. Nem megoldás a hústárolás, függetlenül attól, hogy ezt a pillanatnyi torlódást le kell valahogy vezetni. Ezeknek az állatoknak az állatszegényebb vidékek felé irányítása kívánatos. Az összeg csökkentése érdekében az MSZK csináljon terménycserét, azonban fél attól, hogy ez csak később fog bekövetkezni, mert a gazdák még nincsenek túl a termény-beszolgáltatáson. Másik mód a kiadás csökkentésére, ha a fÖldmívelésügyi miniszter olyan rendszert dolgoz ki, hogy a gazdáktól legnagyobb részben hitelben vennénk át ezeket az állatokat, mondjuk 30 napos hitelre, mert egy hónap múlva visszafordulna a pénz. Harmadik mód a költségek csökkentésére az a javaslat, amit a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter hozott fel, összeszedni a pénzt az iparosoktól, és ennek fejében valami juttatást adni nekik. Kívánatos lenne felhívni a közlekedésügyi minisztert, hogy ennek az akciónak tartamára egy rendkívül kedvezményes fuvardíjat állapítson meg az állatokra, mert így 3040% fuvardíjra menne. Ily módon összezsugorodna ez az összeg 5-6 miihóra. Ezt elő is kellene teremteni, nehogy a marhaállományunk még jobban lecsökkenjen. Rákosi Mátyás államminiszter: A fÖldmívelésügyi miniszter javaslata feltétlenül helyes. Bármilyen keserves elvinni az állatokat az egyik vidékről a másikra, mégis ez az egyetlen helyes dolog. Ha megesszük őket, annak 1-2 év múlva rossz következményei lesznek. Azt is meg kell akadályozni, hogy a gazdáktól potom pénzért megvásárolják a marhákat. Természetesen a kereskedel1397