Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

56. 1946. szeptember 17. mekben az árusítást, ugyancsak szabaddá akarta tenni a mellékcikkek árusítá­sát is. Ha megkapja a kért 3 milliót, amiből eddig csak 500 000-et akarnak megadni, ezt az intézkedését le tudja bonyolítani. Szóvá kell azonban tenni, hogy a hitelbizottságban egyszerűen leszavazzák. Szerinte az ipari kiküldött nem tudja megmondani, hogy kell-e marhát vásárolni, vagy sem. Többségben vannak, és leszavazzák őt. Kéri a pénzügyi kormányt, miután látják, hogy milyen nagy a baj, kapja meg a további 2 és fél milliót abból a 20 millió forint­ból, amit a minisztertanács és a Gazdasági Főtanács engedélyezett a szeptem­ber havi hitelellátása során. Evvel a 3 millióval meg lehet oldani ezt a kérdést. Intézkedett olyan irányban is, hogy az állatorvosok is mérsékeljék azt a kerese­ti lehetőségüket, hogy minden állatra kimondják a kényszervágás szükségessé­gét. [Nagy] Miniszterelnök: A néplapoknak ki kell adni a közlést, hogy a parasz­tok ne kótyavetyéljék el a marhájukat 1 forintért. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: A mészáros- és hentes­mesterek bekapcsolását kéri az akcióba. A vágási tilalommal kapcsolatban ezt a szakmát halálra ítélték, ezért egyéb kereskedelmi tevékenységre kértek en­gedélyt. Annál is inkább bele kell ezeket kapcsolni, mert nagy számban vannak közöttük tehetős emberek, akik az államot tehermentesítenék. [Rácz] Pénzügyminiszter: Az összeg rettenetes így első pillantásra, viszont ismerjük a kérdést. Nem megoldás a hústárolás, függetlenül attól, hogy ezt a pillanatnyi torlódást le kell valahogy vezetni. Ezeknek az állatoknak az állat­szegényebb vidékek felé irányítása kívánatos. Az összeg csökkentése érdeké­ben az MSZK csináljon terménycserét, azonban fél attól, hogy ez csak később fog bekövetkezni, mert a gazdák még nincsenek túl a termény-beszolgáltatá­son. Másik mód a kiadás csökkentésére, ha a fÖldmívelésügyi miniszter olyan rendszert dolgoz ki, hogy a gazdáktól legnagyobb részben hitelben vennénk át ezeket az állatokat, mondjuk 30 napos hitelre, mert egy hónap múlva visszafor­dulna a pénz. Harmadik mód a költségek csökkentésére az a javaslat, amit a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter hozott fel, összeszedni a pénzt az iparosoktól, és ennek fejében valami juttatást adni nekik. Kívánatos lenne felhívni a közlekedésügyi minisztert, hogy ennek az akciónak tartamára egy rendkívül kedvezményes fuvardíjat állapítson meg az állatokra, mert így 30­40% fuvardíjra menne. Ily módon összezsugorodna ez az összeg 5-6 miihóra. Ezt elő is kellene teremteni, nehogy a marhaállományunk még jobban lecsök­kenjen. Rákosi Mátyás államminiszter: A fÖldmívelésügyi miniszter javaslata fel­tétlenül helyes. Bármilyen keserves elvinni az állatokat az egyik vidékről a másikra, mégis ez az egyetlen helyes dolog. Ha megesszük őket, annak 1-2 év múlva rossz következményei lesznek. Azt is meg kell akadályozni, hogy a gaz­dáktól potom pénzért megvásárolják a marhákat. Természetesen a kereskedel­1397

Next

/
Oldalképek
Tartalom