Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

56. 1946. szeptember 17. Rákosi Mátyás államminiszter: A rendelet egy helyen rendelkezéseket tartalmaz a 200 holdon felüli birtokterületre. Van egyáltalán ilyen most a földosztás után? [Nagy] Miniszterelnök: A mentesített birtokok. [Ries] Igazságügyminiszter: Több kifogása van a rendelettervezet ellen. [Dobi] Földmívelésügyi miniszter: Megállapodtak az igazságügyminiszterrel. [Ries] Igazságügyminiszter: Észrevételeit a földmívelésügyi miniszter nem tette magáévá, általában azonban az érdemleges kifogásokat nem is jelentették be, csak a szövegezési kifogásokat. Szövegezési szempontból az a kérése, hogy a 22. § helyébe az alábbi rendelkezés vétessék be: „A jelen rendelet alapján kötött kishaszonbérleti szerződés az illeték alól mentesül". Érdemben aggájavasolta ismét rendezni, mivel az említett rendelet nem egyénenként, hanem községenként adott mentességet, így sok helyen azok is részesültek a földadó leszállításban, akik a szárazság miatt károsodást nem szenvedtek. Javasolta rendezni a háborús kár és a természeti csapás miatt igényelhető haszonbérmérséklés kérdésének, valamint a hosszabb időre kötött bérleti szerződésben a gazdasági viszonyok módosulása miatt bekövetkezett szükségszerű vátlozások kérdését is. A második fejezet utalt arra, hogy már az 1920. évi XXIX., az 1920. évi XXXVI. és az 1940. évi IV. te. is említést tett a kishaszonbérletekről, de nem határozták meg a kishaszonbérletek fogalmát. Ezért, mivel a kishaszonbérből élő személyek bizonyos hatósági védelme került előtérbe, mindenekelőtt azt kívánta tisztázni, hogy kikre terjeszthető ki ez a védelem. Javasolta, hogy e szempontból csak az olyan terjedelmű haszonbérleteket vegyék figyelembe, amelyeknél a bérelt ingatlan megművelése kizárólag a haszonbérlő saját és családja munkaerejével és azok munkaerejének teljes igénybevételével történik. Ennek a területnek a nagyságát 20 katasztrális holdban javasolta megállapítani. Az ilyen jellegű és nagyságú kishaszonbérlet védelmét azért tartotta indokoltnak az előterjesztés, mert ezek iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet az élő és holt felszereléssel, tőkével nem rendelkező, a földmívelést élethivatásszerűen folytatni kívánó földmunkás réteg részéről, és mivel a nagyobb kereslet folytán a bérbeadók ezeknek a bérleteknek az esetében fokozottabb igényekkel léptek fel. A kishaszonbérlőket az indokolatlanul magas haszonbérkikötésektől kívánta megvédeni a javaslat. Védelemben azonban csak a gabona, kukorica termelésére szolgáló területeket kívánta részesíteni, kivette viszont ebből a körből a kertek és szőlőterületek célját szolgáló ingatlanokat, mivel ezek más értékelés alá estek. Kivette a védelem alól azokat is, akik a bérbe vett ingatlant alhaszonbérletbe adták. A hatósági védelem lehetővé tétele érdekében javasolta előírni az előterjesztés, hogy a kishaszonbérleti szerződéseket foglalják írásba. A haszonbérek mértékét a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme alapján javasolta megállapítani, figyelembe véve azonban az ingatlan fekvését, termőképességét, a termény értékesíthetőségét stb. így a kormányrendelet irányadó összegeket jelölt meg, amelyektől a szerződő felek egy meghatározott százalékban eltérhettek. Ezeken kívül javasolta figyelembe venni a földadót, a földadó alapján járó vármegyei, községi pótadót, útadót, mezőgazdasági kamarai illetéket stb-t, amelyek befolyásolták a bérbeadó és a bérlő szerződését. Külön szólt az előterjesztés azokról az esetekről, ha a haszonbérlő további ingatlant is bérelt, és így kishaszonbérlő minősége megszűnt. A harmadik fejezet — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — arról intézkedett, hogy vegyesbíróság elé kerüljenek a haszonbérleti vitás kérdések. E bíróságban javasolta a bérbeadó és a bérlő képviselőjének részvételét a hivatásos bíró mellett. A tervezet negyedik fejezete a hatálybalépésről, a hatálybalépés előtt kötött megállapodásokról, a kishaszonbérlők megfelelő szervezetbe tömörítésének lehetőségéről, a haszonbérlet pénz vagy terményben fizetéséről stb.-ről szólt. 1394