Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

55. 1946. szeptember 13. meg kell nézni az ottani helyzetet, és csak azután menni Moszkvába tárgyalni. A SZEB megfordítva akarja, és ehhez ragaszkodik, tehát kénytelenek vagyunk ezt a sorrendet választani. El kell dönteni, hogy menjen-e a bizottság Moszkvába? Ha így kívánják a tárgyalásokat megkezdeni, akkor véleménye szerint el kell menni. A teljes bizottság 17 tagból áll. Arra semmi szükség nincs, hogy Moszkvába, az elvi megbeszélésekhez 17 tag menjen ki. A helyes az lenne, hogyha az elnök maximum 4 tagot venne maga mellé, és ezek mennének ennek a kérdésnek a megtárgyalására. [Rácz] Pénzügyminiszter: A 4 tagot kevesli. Nem elégséges a kérdés letárgyalására. [sic!] Több szem többet lát, kívánatos lenne, ha többen mennének. Rákosi Mátyás államminiszter: Az elvi szempontok leszögezésére Moszkvába elég, ha kevesen mennek. Szakasits Árpád államminiszter: Majd Moszkvából visszatérve csatlakoznak a többiek a bizottsághoz. [Nagy] Miniszterelnök: Nem lehet kihagyni a két itthon érdekelt vállalat képviselőjét, mert mégiscsak magánvagyonnak az eltulajdonításáról van szó, és kívánatos, hogy ebben a felelősségben osztozzanak olyanok, akik tulajdonjogilag hozzá tartoznak a dologhoz. Ebben az esetben a Salgó és a Hitelbank l-l képviselőjén kívül a szakemberekből válasszon ki az elnök két embert. Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke: A vállalat érdekeltsége a következőképpen oszlik meg: 61% magyar, 19% svájci és 20% román. A románok most azt állítják, hogy 60% az ő tulajdonuk. Az összes értékek, részvények Svájcban vannak, és nem vitás, hogy a többség magyar tulajdonban van.

31 Kérte a miniszterelnököt, hogy az iparügyi, a kereskedelem- és szövetkezetügyi és a pénzügyi tárca l-l szakértőt adjon ebbe a bizottságba. Ez meg is történt. A tulajdonosok is adtak szakembereket. Döntést kér arra vonatkozólag, hogy a szakminisztériumok közül melyik legyen képviselve a bizottságban, mert a tulajdonosok képviselőit kihagyni nem lehet. A maga részéről élesen ellene volt ennek a sorrendnek. A döntés sürgős, mert holnap reggel 10-ig meg kell adni a választ. Dönteni kell arra vonatkozólag is, hogy csak a föld feletti értékekről tárgyalnak, vagy a föld alattiakról is. Rákosi Mátyás államminiszter: Erre vannak nemzetközi usancek. Természetes, hogy ami a föld alatt van, annak is szerepet kell játszania a tárgyalások folyamán. 31 Az 1868-ban alakult Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1894-ben vette meg a petrozsényi kőszénbányát, minthogy ez 1920 után román területre került, megalakult a Petrozsényi Román Kőszénbánya Rt., amely részvényeinek nagyobbik fele a „Salgótarjáni" birtokában maradt, a részvények másik felét egy svájci cég és egy, a Banca Romansca vezetése alatt álló csoport vette át. Az 1867-ben alakult Magyar Általános Hitelbank 1941-től a Petrozsényi Román Kőszénbánya Rt. nagybányai üzemeinek üzletét egy Budapesten bejegyzett fióktelep útján folytatta. A petrozsényi szénbánya magyar részvényei is Svájcban voltak elhelyezve. (MOL XDC-A-1-j 1946-VIII-9511) 1372