Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 55.1946. szeptember 13. [10] 9 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, mint szövetkezet ellen támasztott egyes követelések érvényesítésének korlátozása tárgyában. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a határidőnek korábbi időpontban való meghatározását kérte. [Nagy] Miniszterelnök: Milyen határidőt kér a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter? Rákosi Mátyás államminiszter: Augusztus 29-én lépték át az orosz csapatok a magyar határt, de tulajdonképpen még nem voltak Magyarországon, csak Kéz divásárhely en. [Ries] Igazságügyminiszter: Talán július elsejét lehetne venni. Rákosi Mátyás államminiszter: Túl messze nem kell menni. Mekkora öszszegről van szó? [Nagy] Miniszterelnök: Lényegében az a helyzet, hogy elvették volna a gabonát a gazda raktárából is. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: A rendelet elfogadható, csak egyet kell kikötni: azok a jövedelmek, amelyek ebből keletkeznek, ne az MSZK-t illessék, hanem a magyar állami kincstárt. Rákosi Mátyás államminiszter: Vannak esetek, amikor a fordítottja forog fenn. Vannak ott esetleg olyanok, akik megzsírosodtak, azokat kellene az állam nevében kötelezni. [Nagy] Miniszterelnök: A rendeletet el kell fogadni azzal, hogy a kereskedelmi- és szövetkezetügyi miniszter állapítja meg, hogy a terminust mennyivel kell előbbre vinni. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a kezdeti határidő a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter javaslata szerint állapítandó meg.

19 19 A T.3141/1946.Ig.M. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy azok a szervek, amelyek a szovjet csapatok megjelenése előtt valamely jogszabály alapján kötelezve voltak egyes termények és termékek átvételére, súlyos helyzetbe kerültek. Az átvett termények ugyanis a háborús események folytán részint megsemmisültek vagy elvesztek, sőt — mint az előterjesztésben olvasható — az átadás is gyakran éppen azt a célt szolgálta, hogy az akkor már előre látott háborús veszteség a termény átadásával az átvevő szerveknél jelentkezzen. E szervekre hárult ezen méltánytalan terhet még az is fokozta, hogy bár veszteségük hatósági megbízáson alapuló eljárás folytán állt elő, a közszervek, továbbá ezek intézetei ellen támasztható követelések érvényesítésének korlátozásáról szóló 1170/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. február 7.) folytán azt az államkincstárra nem háríthatták át, illetőleg az államkincstárral szemben az őket egyébként megillető visszkereseti jogot nem érvényesíthették. Kérte a miniszter egy olyan rendelet kiadását, amely a hatósági megbízás alapján eljáró Mezőgazdasági Szövetkezeti Központtal, illetve jogelődeivel szemben az átvételi kötelezettség alapján támasztható követelések érvényesítését kizárja, de csak abban az esetben, ha az átvétel 1365