Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
55. 1946. szeptember 13. zást, esetleg az egész magyar belpolitikai irányváltozást jelenti-e? Megmondták, hogy az egész esetnek nincsenek következményei, viszont mindenki nem fordul hozzájuk kérdéssel, és ezért ebből az esetből félreértések adódhatnak. A Kisgazdapárt politikai bizottsága ebben az ügyben állást foglalt, és ennek folyományaképpen megjelent náluk Oltványi Imre képviselő, aki sajnálatát fejezte ki ebben az ügyben, és kérte őket, hogy ne értékeljék túl, mint ahogy feltétlenül szükséges. Ezt tudomásul vették, és ennek megfelelően elhatározták, hogy nem piszkálják tovább az ügyet. Sajnos azonban ma reggel kinyitják a Magyar Nemzetet, amely a Kisgazdapárt kapitális szárnylapja, és megdöbbenéssel olvassák benne, hogy a tegnapi parlamenti események — az összes lapok közül egyedül — milyen cím alatt és milyen formában szerepelnek benne. Ugyanebben a számban van egy meglehetősen kellemetlen inszinuáció Vásáry József, a Kisgazdapártból kizárt, reakciós képviselő interpellációjával kapcsolatban. Vásáry József tudvalevőleg demagóg interpellációt tartott a munkanélküliség kérdésében. Vele szemben felállt a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egy-egy képviselője, hogy megmagyarázzák, ezt a kérdést nem így kell elintézni. Ezt az esetet a Magyar Nemzet olyan tálalásban hozza, mintha Vásáry József védené a munkanélkülieket a munkáspártokkal szemben. 1 Külpolitikai vonatkozásban két cikk van a lapban, amely kifogás alá esik. Az egyik egy Erdélyre vonatkozó cikk, 2 amilyenhez hasonló kéthetenként 1 A Nemzetgyűlés 1946. szeptember 12-ei ülésén Vocsa Ferenc, Fejér vármegye kisgazdapárti képviselője — pártjának utasítása ellenére — nem fogadta el Rajk László belügyminiszternek a válaszát egy korábbi, a feloszlatott ifjúsági egyesületek újjászervezése ügyében tett interpellációjára. A parlament elnöke szavazásra tette fel a kérdést, s a kisgazdapárti, valamint a szabadságpárti és a polgáridemokrata párti képviselők 121:59 arányban leszavazták Rajk Lászlót, ami a miniszter bukását jelentette. Oltványi Imre a Kisgazdapárt Politikai Bizottságának felkérésére kereste fel a Kommunista Párt vezetőit, s kérte az elnézésüket, illetve hogy — a koalíció fenntartása érdekében — Rajk László maradjon meg hivatalában. Vócsa Ferenc (1906-1982) szíjgyártó. 1945-ben belépett a Kisgazdapártba, a párt Fejér vármegyei titkára. 1945 novemberétől nemzetgyűlési képviselő. 1946 júliusától a székesfehérvári nemzeti bizottság tagja. 1947-ben nem választották meg képviselőnek. 1948-ban kilépett a Kisgazdapártból. Rákosi alábbi állításával szemben nem zárták ki a Kisgazdapártból, a többi állítás, ha igaz lett volna szigorú intézkedést vont volna maga után. A Nemzetgyűlés ugyanezen ülésén tulajdonképpen Dénes István tiltakozott az ellen, hogy a Gazdasági Főtanács 30 000 magyar munkást közvetítsen ki Jugoszláviába és a Szovjetunióba, miközben itthon még romosak a városok. Vásáry József azért szólalt fel — egyetértve Dénes Istvánnal —, mert a Szakszervezeti Tanács elnöke nem reagált a munkások külföldi szerződtetésének kérdésére. Vásáry felszólalását kommunista és szociáldemokrata képviselők személyeskedő hangon állandóan zavarták. (N.N. 1946. 60. ülés. 513-515. pp.) A Magyar Nemzet 1946. szeptember 13-ai számában mindkét kérdésről: „A Kisgazdapárt leszavazta a belügyminisztert a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén" című cikkében adott tájékoztatást. 2 „A román példa és a magyar gyakorlat" címmel „egy erdélyi magyar" aláírással a Magyar Nemzet 1946. szeptember 13-ai számában megjelent cikkre vonatkozott az utalás. A cikk írója elkeseredetten idézte fel azt a vitát, amely a Magyar Nemzet és a Szabad Nép között hetek óta 1357