Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
53. 1946. szeptember 9. elbukott a javaslatuk. A jelek azt mutatják, hogy akarják. Akkor majd előjönnek azzal, hogy mit akarnak. A delegáció természetesen mind a két esetre nagyon fel van készülve, mert az a véleményük, hogy az általános rendezés egészségesebb, becsületesebb dolog volna, mint ez a 30 000-es megoldás, ami csak csalétek tulajdonképpen, mert tudjuk, hogy mit rejteget. Valószínű, hogy ezen a címen csak a hídfőt akarják kicsikarni. Meg kell várni a csehszlovák eredményt, és akkor tudunk állást foglalni. Ez nem teszi feleslegessé azokat az intelmeket, amelyek itt a minisztertanácson a magyar kormány részéről elhangzanak, és amelyeket a magyar delegációval közölni kell. Moszkvából viszszatérve egy szóval sem mondták, hogy Romániától visszakaphatnánk területeket. Azt mondották, hogy Moszkva elismeri, a románokkal kötött fegyverszüneti egyezmény nyújt némi alapot a két ország közötti területi kérdések rendezésére. Ezt lehetett biztatásnak is venni. Rákosi Mátyás államminiszter: Azt is javasolták Moszkvában, hogy kezdjünk közvetlen tárgyalásokat. [Nagy] Miniszterelnök: Lehet, hogy a moszkvai látogatás után a kormány hangja, sőt talán a saját hangja is optimistább volt a kelleténél, esetleg azt a kijelentést is tették, hogy van némi alap a területi kérdés felvetésére, konkrét biztatás azonban nem volt. A hintapolitikára vonatkozóan az a véleménye, hogy valóban, a közvélemény meglehetősen hullámzó, a kormány hivatalos politikája azonban nem hullámzó. A kormány hivatalos politikája tényekben nyilvánul meg. Elmondotta Visinszkij külügyminiszterhelyettesnek is, mint ahogy már előzőleg baráti beszélgetés folyamán elmondotta a Szovjetunió magyarországi megbízottjának, amikor bizonyos idegességet [sic!] láttunk abban, hogy a csehekkel megegyeztek a mi követeléseink tárgyában Moszkvában: mi a Szovjetunióval szemben nagy vonalakon azokat a kötelezettségeket, amelyeket vállaltunk és amelyeket kötelezőnek tartunk, igyekeztünk a legmesszebbmenőén teljesíteni. Tőlünk nyugati országok két dolgot kértek eddig csak: az egyik az volt, hogy adjunk hivatalos kimutatást Magyarország gazdaságpolitikai helyzetéről, a másik, hogy üljünk össze tárgyalni egy légi egyezmény megkötése céljából. Mind a kettőt elutasítottuk szuverenitásunk korlátozottságára és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jelenlétére való hivatkozással, noha a szuverenitásunknak olyan mértékben mégiscsak birtokában vagyunk, hogy a kimutatást kiadhattuk volna, és a légügyi egyezményben is talán tárgyalásokat kezdhessünk. 20 Tehát a tényekben nem folytattunk hintapolitikát. Elsősorban a Szovjetunióval fennálló barátságunkat kívánjuk ápolni anélkül, hogy le kelljen mondanunk a nyugati hatalmakkal való barátkozás és érintkezés lehetőségéről. - Ha a minisztertanács nem kívánja tovább vitatni a csehszlovák kérdést, akkor meg kell fogalmazni a minisztertanács álláspontját azoknak a Lásd e jegyzőkönyv 8. jegyzetét. 1335
