Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

53. 1946. szeptember 9. olymódon, hogy aki mindenáron ott akar maradni, maradhasson ott, de mi minden eszközzel elősegítjük, hogy aki el akar jönni, eljöhessen. Abszolút kényszerbe nem menne bele a magyar delegáció. A másik kérdés, aminek az eldöntésére ugyancsak felkérte a delegáció, hogyha a bizottságban mégis minden várakozásunk és minden eddig elhangzott ígéret ellenére is ellenünk döntenek a 200 000 magyar kiutasítása ügyében, ebben az esetben a delegáció legalább forma szerint nem látja további célját az ott-tartózkodásának. O próbálta a delegációnak megmagyarázni, hogy nekünk nem sokat használ az önérzeteskedés, mert az egész világgal szemben kell önérzeteskedni, és ha el is dőltek a kisebbségi kérdések, ott vannak még a gazdasági kérdések, amelyeknél ha meghallgatásunk nélkül, egyoldalúan döntenek, akkor tökéletesen meg tudnak nyomorítani, tehát meg kell gondolni, hogy ilyen demonstrációval a delegáció próbáljon-e élni. Arról lehet szó, hogy ott maradnak a gazdasági szakemberek, és a politikai része hazajön. Csak odakint értette meg, hogy a delegáció miért kívánta, hogy kimenjen. Minden tagja érzi azt a mérhetetlen felelősséget, ami a delegációra hárul ezek között a nagyon komor kilátások között, és jólesett nekik az, hogy néhány szóval elismerte a munkájukat, amely valóban elismerésre méltó. Nem hagynak ki semmi lehetőséget, és ahol csak egy mód van a magyar álláspont kifejtésére, azt megteremtik és kiharcolják, és igen magas színvonalon jelentkezik mindig a magyar álláspont. Mégis jólesett nekik, ha azt látják [sic!], hogy az egész magyar kormány együtt van velük, és elismeri a rettentő nehézségeket. Valóban az a helyzet, hogy csak annyiban különbözik a trianoni állapottól a delegáció helyzete, hogy szabadon járnak-kelnek, joguk azonban nincsen semmi sem. - Meg kell mondania, hogy a delegáció teljes egyetértésben hozza meg határozatait. A szakemberek mellé nagyon kívánatos volt kiküldeni Gerő közlekedésügyi minisztert.

16 Tudniillik a szakemberek egy-egy kérdésben az érveket nagyszerűen tudják összegyűjteni, azonban ahhoz politikus kell, sőt mozgalmi politikus, hogy azután a magyar argumentációkat ott élezzék ki, ahol ott ma már az egyes országok lelki összetételét illetően is feltételezhető a legnagyobb hatás. Ebben a tekintetben különösen, függetlenül egyéb rendkívül hasznos munkájától, eredményesen működik közre Gerő miniszter. Kijelentette azonban neki, hogy szeretne mielőbb hazajönni. 16 Mivel a kommunista külügyminiszterhelyettes Bolgár Elek betegségére hivatkozva nem utazott ki Párizsba a tárgyalásokra, s így csak kisgazdapártiak voltak a magyar delegációban, Auer Pál követ táviratban kérte a miniszterelnököt egy munkáspárti képviselő kiküldésére. Gerő Ernő mint a magyar delegáció elnökhelyettese 1946. augusztus 22-étől szeptember 9-éig tartózkodott Párizsban. (Lásd Kertész István: Magyar békeilluziók 1945-1947. Európa-História, 1995. 312-313. pp.) Baráth Magdolna kéziratos Gerő-tanulmánya szerint (142-143. pp.), azonban tovább tartózkodott kint, mivel szeptember 13-án még levelet út Párizsból Rákosi Mátyáshoz. 1327