Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

53. 1946. szeptember 9. san hat a magyar demokráciára, hogy román-magyar viszonylatban egészen egyoldalú megítélés alá esik, és még csak komolyan mérlegelés alá sem hajlandók vonni a nagyhatalmak azt, hogy nekünk jogos kívánságaink vannak legalábbis a magunk népszerűségét és a magunk presztízsét illetőleg. Visinszkij külügyminiszterhelyettes azt mondta, hogy a bécsi döntést meg kellett változtatni, mert az a körülmény, hogy akik a bécsi döntést gyakorlatilag meghozták, elvesztették a háborút, maga után vonta, hogy az általuk hozott nemzetközi döntéseket is meg kellett változtatni. A bécsi döntés a nagyhatalmak véleménye szerint nem csak egy fasiszta nagyhatalom intézkedése volt, hanem igazságtalan döntés is volt. A bécsi

9 döntés alapján tehát visszaáll a trianoni határ. Mármost, ha a nagyhatalmak a bécsi döntés

10 meghozatalával egyidejűleg kimondták azt, hogy egész Erdély Romániát illeti meg, nem állnának ellentétben sem a románokkal kötött fegyverszüneti egyezménnyel, sem pedig a bécsi döntés megítélését illetően. Nincsen okuk arra, hogy Romániával kapcsolatban hátrányosan változtatnák [sic!] meg azt a döntést, nem folytathatnak kétkulacsos politikát, leszögezték álláspontjukat a május 7-ei döntés mellett és mellette ki is tartanak. Kijelentette azonban azt, az a véleménye, hogy a békekongresszus befejezése után meg lesz a lehetősége annak, hogy a két ország együtt próbálja megoldani ezt a kérdést. Természetesen közölte vele, hogy erre a mi véleményünk szerint nem lesz meg a lehetőség, mert Groza soha nem lesz abban a helyzetben, hogy szabad tanácskozás alapján lemondjon Erdélynek bármekkora területéről is, viszont a román demokráciának ez a megítélésünk szerint egyoldalú támogatása nagyon kínosan hat ránk és gyengíti a magyar demokráciát. Arra kérte Visinszkijt, tekintettel arra, hogy a magyar békedelegáció, a Gyöngyösi-féle szóbeli előterjesztés alapján, bejelentett 22 000 négyzetkilométernyi területről visszavonta a maga igényét 4000 négyzetkilométernyi területre, tekintsék ezt új helyzetnek és alkalmasnak arra, hogy a kérdéssel foglalkozzanak és hozzanak új döntést ebben a kérdésben. - Itt magyarázatot kell adni arra, hogy a békedelegáció miért vonult vissza a 22 000 négyzetkilométeres igényről a 4000 négyzetkilométeresre. A magár delegáció úgy vélte, de mi is úgy láttuk már korábban, hogy mi kétféle elgondolás alapján támaszthatunk igényt Romániával szemben. Vagy a nemzetiségi egyensúly biztosítása alapján, amely esetben körülbelül 22 000 négyzetkilométer felelne meg a célnak, vagy pedig a határmenti magyarlakta területek magyar többségének kimutatása alapján. Közbeeső megoldás alig lehetséges, mert védhetetlen, egyrészt közbeeső területeken nincs magyar többség, másrészt van kisebbség.

11 A magyar delegáció úgy látta, hogy ez a követelés feltétlenül elutasításra talál és még csak nem is 9 Elírás történt, valójában az 1946. május 7-én a győztes nagyhatalmak külügyminiszterei által Párizsban hozott döntésre hivatkozott. 10 Lásd a 9. jegyzetet. 11 Lásd a [45.] 128. sz. jegyzőkönyv 11. jegyzetét. 1323