Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

52. 1946. szeptember 6. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

14 10 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a kohómérnöki tagozaton a III. szigorlat tárgyainak „vaskohászattan; kohógéptan; fémek technológiája" - tételre változtatása tárgyában. Rákosi Mátyás államminiszter: Miért kell ehhez minisztertanácsi határozat? [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Kormányrendelet döntött annak idején a tételek elnevezése tárgyában, ezért kell ehhez minisztertanácsi felhatalmazás. Az elnökhöz való felterjesztés kérdését az igazságügyminiszterrel meg fogja beszélni. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

15 14 A 74 974/1946.V.K.M.II.Ü.0. sz. előterjesztés előadta, hogy a kongresszusi szervezetű izraelita hitközségek életében felmerült vitás ügyek az 1869. évi július hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározással megerősített kongresszusi szervezeti szabályzat 60. §-ának e) pontja értelmében az úgynevezett községkerületi bíróságoknak, mint felekezeti önkormányzati szerveknek a hatáskörébe tartoztak. Az izraelita hitközségek ügyeiről, az anyakönyvi ügyhöz való viszonyukról szóló 1191/1888. V.K.M. sz. rendelet (MRT 1888. június 21., 1069-1077. pp.) 7. pontjának 2. bekezdése ezekre a kérdésekre alternatív hatáskört állapított meg, s a kongresszusi szervezetű izraelita hitközségek életében felmerült viták a felek akaratától függően a községkerületi bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok fokozatos elbírálása alá kerülhettek. Ezt a gyakorlatot azonban 1929-ben lényegében megszüntették. A kongresszusi szervezetű izraelita hitközségek tagjainak megfogyatkozása következtében azonban a községkerületi jogszabályok szerinti bíráskodás nehézségekbe ütközött, több helyen e bíróságok megalakulni sem tudtak. Ezért a miniszter javasolta a megfelelő önkormányzati szervek megalakulásáig a kérdés átmeneti jellegű szabályozását. A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. közigazgatási eljárás alá javasolta vonni a hitközségben vallási feladatkört ellátó alkalmazottak (a rabbi, a hitoktató, a kántor stb.) és a hitközség között felmerült szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos vitás ügyeket, míg az ügyészi, titkári, pénztárosi stb. feladatokat ellátó tisztviselők, más alkalmazottak és a hitközség közötti a szolgálati jogviszonyból származó vitás ügyeket a rendes bíróságok hatáskörébe utalta. Az 1929. évi XXX. te.-ben leírt közigazgatási eljárás többek között azt jelentette, hogy első fokon a járási főjegyző (illetve a megyei város polgármestere), másodfokon a törvényhatóság első tisztviselője (alispán); Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban elsőfokon a polgármester, másodfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszter tartozott határozni. Egyébként a törvényhatóság első tisztviselője által hozott másodfokú határozat ügyében is lehetett felülvizsgálati kérelmet beadni a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Lásd a 10 410/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. szeptember 8. 15 A 82 906/1946.V.K.M.VI.ü.o. sz. előterjesztés a változtatás indoklásául előadta, hogy a kohómérnöknek kétféle munkaköre volt, egyrészt a fémnek az ércekből való kitermelése, másrészt a fémek félgyártmánnyá — lemezzé, ruddá, tuskóvá, öntvénnyé — való feldolgozása. A kohómérnöknek mind a két munkakörhöz értenie kellett. Ezért a képzés anyagában is kifejezésre kívánta juttatni ezt az igényt. Hangsúlyozta ezen kívül, hogy az ország bauxitkészlete folytán kifejlődött könnyűfémipar is megkívánta, hogy az alumínium feldolgozását tárgyaló fémtechnológiajelentősége is megnövekedjék az oktatásban. Kérte, hogy az ügyben a köztársasági elnökhöz is előterjesztést tehessen. 1299