Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

51. 1946. augusztus 30. tartalmaz erre utasítást. Nem is arra gondol a miniszterelnök-helyettes úr, hogy az ügyosztályok felett akar felügyeletet gyakorolni, hanem arra, hogy a Miniszterelnökség csak olyan intézkedéseket tegyen, amelyek a koalíció szem­pontjainak mindenben megfelelnek. Nagyon örülne, ha a miniszterelnök-he­lyettesek minden legkisebb esetet is a tudomására hoznának, amikor olyan intézkedés történt, amely a koalíció szempontjainak nem felel meg. - A belügy­miniszternek válaszolva kijelenti, hogy van a lapbetiltások kérdésének egy rendkívüli furcsasága. Mégpedig az, hogy a lapengedélyeket végső fokon a miniszterelnök adja ki. A belügyminiszter ezzel a korlátlan és teljesen saját elhatározásából gyakorolt jogkörével, bármikor visszavonhatja ezeket az enge­délyeket. Módja van inkriminálni bármelyik lapban valamit és azt betiltani. Bár bizonyosra veszi, hogy az esetek legnagyobb részében maga is hozzájárult volna a betiltáshoz, mégis tudnia kell, miért történik egy lap betiltása. A bel­ügyminiszter álláspontja az, hogy kormányrendeletet csak a Nemzetgyűlés változtathat meg. Erre az a válasza, hogy nem akar formálisan az eddigi jogo­kon változtatni, de a koalíció szellemének megfelelően tájékozódást és hozzá­szólási lehetőséget kíván magának biztosítani. Ami a technikai nehézségeket illeti, hajlandó hozzájárulni olyan minisztertanácsi megállapodáshoz, hogy a­mennyiben 12 órán belül nem nyilatkozik a miniszterelnök, akkor automat­ikusan úgy kell venni, hogy hozzájárult a lapbetiltáshoz. De az a helyzeten nem sokat változtat, hogy miután betiltott egy lapot, akkor értesíti őt. Akkor már nem tudja észrevételeit közölni. [Rajk] Belügyminiszter: A Miniszterelnökség sok esetben a Belügyminisz­térium felett intézkedik. Itt egy technikai tévedésről van szó. Rámutat egy legutóbbi esetre, amikor főispánok leváltásánál nem értesítették a belügymi­nisztert. Hivatkozik egy másik esetre, amikor a szolnoki főispán levelet kapott a miniszterelnöktől, hogy Marczali főjegyzőt 48 órán belül helyezze vissza állásába és erről értesítse. 14 Semmiféle közjogi felhatalmazása nincs a Minisz­terelnökségnek arra, hogy a szakminiszter megkerülésével utasításokat adjon a főispánoknak. Ez csak zavarokat kelt a közigazgatásban. [Nagy] Miniszterelnök: Ez közjogi tévedés volt. Ehhez tényleg nincs köz­vetlen hatásköre. Ennek az elintézése megbeszélés tárgya lesz közöttük. Nem osztja azt a nézetet, hogy egy hónapig, vagy három hónapig tart a koalíció, és reménytelennek tart minden olyan kísérletet, amely ennek akar véget vetni, miután egészen világos előtte, hogy hosszú ideig nem lehet másképp vezetni az országot, mint koalíciós alapon. Ennek minden belső feltételét szeretné bizto­sítani. Ezért kell mindent megtenni, hogy a koalíció munkája zavartalan le­gyen, és a közmegegyezés alapján történjenek az összes intézkedések. A dolgot 14 Dr. Marczali Tibor járási főjegyző felfüggesztése ellen szólalt fel a miniszterelnök. Neve­zettet egyébként rövidesen miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. (MOL XTX-A-1-j 1946­XXIII/b-9510 [23 884]) 1266

Next

/
Oldalképek
Tartalom