Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

41.1946. július 26. helyre azt a gyárat vagy üzemet, ahonnan most őket el akarják távolítani. A rendkívül éles politikai légkör miatt kevés a lehetőség arra, hogy csak gazdasági szempontból vigyék keresztül a leépítést. Javasolja, hogy a rendeletet fogadják el úgy ahogy van. A határidőt kifogásolja, mert csak augusztus elején fog kialakulni, vajon az új viszonyok között is megtarthatók-e a munkások, tehát a dátumot mindenesetre ki kell tolni.

35 Nem javasolja azonban azt, hogy amenynyiben a munkáltató, a szakszervezet és az üzemi bizottság már megegyezett, akkor már ne vigyük a szakminiszter elé a kérdést, [sic!] [Bán] Iparügyi miniszter: Végső fokon is kell vállalni a döntést. Rákosi Mátyás államrniniszter: Az iparügyi miniszter próbálja meg hivatalos beavatkozás nélkül is elintézni. Abban az esetben, amennyiben három heti gyakorlat megmutatja, hogy nem felel meg a rendelet szerinti módszer, akkor folyamodjanak csak más eszközökhöz. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Létrehoztak egy termelési bizottságot, ahol képviselve van mind a szakszervezet, mind a miniszter. [Bán] Iparügyi miniszter: A termelési bizottság nem is juthat el minden üzemhez. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Akkor is van egy sorrend, amely szerint pl. igazolási szempont, nyugatosok, létszámfeletti stb. el lehet járni. Igazságügyminiszter [képviseletében Pfeiffer államtitkár]: A 910/1920-as számú rendelet kitermelt egy olyan joggyakorlatot, amely díszére válik a magyar jogszabályoknak.

36 [Bán] Iparügyi miniszter: A törvény 1867-es alkotás volt, és egy rabszolgaságot teremtett meg. Igazságügymmiszter [képviseletében Pfeiffer államtitkár]: Antiszociálisnak és kapitálisnak látja az egész rendeletet. [Bán] Iparügyi miniszter: Ezt magára vállalja, mert pontosan tudta, hogy nem szociális intézkedés ugyan, de csak egy-két hónapig fogja érvényben tartani. A nyugdíjakat nem érinti a rendelet. Kifogásolható lenne az 5. § (5) bekezdés,

37 de ezt is vállalja. Igazságügyminiszter [képviseletében Pfeiffer államtitkár]: De érinti a nyugdíjat is. 35 A rendelettervezetben 1946. augusztus 3 l-e volt megjelölve. A kiadott rendelet szövegében már 1946. október 31. szerepelt. 36 A 910/1920. sz. rendelet a MRT-ban nem található; feltehetőleg elírás történt s a kereskedősegédek, valamint az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyát szabályozó 1910/1920. ME sz. rendeletre (MRT 1920. március 1., 86-92. pp.) vonatkozott az utalás. 37 A rendelettervezet 5. §-ának nem volt (5) bekezdése. Az 5. § (1) bekezdése a politikai magatartása, vagy nem kielégítő munkája miatt elbocsátottak egy hónapi felmondási járandóságáról, a (2) bekezdés pedig az egyéb okból elbocsátottak két hónapi összilletménynek megfelelő juttatásáról szólt. A kiadott rendelet szövegében sem volt (5) bekezdése az 5. §-nak. 1025