Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686
46. 1946. augusztus 9. igen jelentékeny része azt fogja szívesen látni, ha ő a maga szervezetén belül intézheti el a maga munkaközvetítési kérdéseit is. [Mistéth] Újjáépítési miniszter: Lehetetlenség, hogy ez a Szakszervezeti Tanács alá tartozzék! [Nagy] Miniszterelnök: A Szakszervezeti Tanács 37 szakszervezete közül egyik a mezőgazdasági szakszervezet, és az egészben csak egy képviselete van az egész mezőgazdaságnak. Arról van szó, hogy amíg a mezőgazdasági képviseletben együtt van az egész magyar mezőgazdasági lakosság, addig a szakszervezetben nincs ott. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter: Ha a három holdig terjedő törpebirtokos és a mezőgazdasági munkásság úgy fogja találni, hogy nem ebben a szervezetben akarja a munkaközvetítést, hanem a szakszervezeten keresztül, akkor át kell engedni, mert egyedül ő az illetékes és kompetens arra, hogy megmondja, mit akar. Tehát meg kell majd kérdezni. De arra nincs jogunk, hogy eleve rájuk kényszerítsük, hogy menjen a szakszervezethez. [Nagy] Miniszterelnök: Szívesen elfogadja a pénzügyminiszter javaslatát, hogy a legsürgősebben tartsanak pártvezéri megbeszélést és próbálják a dolgokat összeegyeztetni. Attól tart azonban, ha ismét ilyen merevek lesznek az álláspontok, akkor ez sem lesz eredményes. B. Szabó István államminiszter: A pártvezéri értekezletnek nem látja sok eredményét, mert a pártok három vagy négy ízben már összeültek, nem tudtak megegyezni, azután megállapodott a pártvezetőség abban, hogy saját pártját ki-ki megkérdezi. Azt hiszi, volt már mód arra, hogy a pártvezérek ezekben a kérdésekben nyilatkozzanak. - Tulajdonképpen a munkaközvetítés kérdése az, amiben nem tudnak dűlőre jutni. Szakasits miniszterelnök-helyettes olyanformán határozta meg, hogy a munkás saját ereje fölött szabadon rendelkezzék. Éppen ez az, amit a munkaközvetítés kérdésével kapcsolatban a munkásság fenn kíván tartani. 0 ebben ellentmondást lát, mert a munkás akkor rendelkezik szabadon a saját ereje fölött, ha senki őt semmire nem kötelezi, nem kényszeríti. Márpedig ha az érdekképviseletben lesz a munkaközvetítés kérdése megoldva, akkor ott ebben egy közös munkaközvetítő különbizottság fog határozni és a munkás nem lesz kényszerítve saját erejét odavinni, ahova nem akarja. Ha azonban a szakszervezet fogja előírni, akkor nem rendelkezik majd a saját ereje fölött, mert oda kell neki mennie, ahová kirendelték. A miniszterelnök-helyettes úr azt is mondotta, hogy azért rendelkezzék a munkás szabadon a saját ereje felett, mert a kisbirtokosság is szabadon rendelkezik a saját birtokával. Világosan látják ma is, hogy itt a helyzet a következő: a kisbirtokos nem tud szabadon rendelkezni, mert elő van írva, mit kell termelnie, elő van írva, mit kell beadnia, tehát közelről sem rendelkezik szabadon a saját birtokával. Az a véleménye, a munkás akkor fog szabadon rendelkezni a 1167
