Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

46. 1946. augusztus 9. gyei, ahol a munkaközvetítő maga ismerte a falu népét és a falu népe életét. Ilyen helyeken elfogadható volt a munkás-közvetítés. Olyan helyen azonban, ahova olyan munkaközvetítőt küldtek, akinek nem volt fogalma a falu népének életéről, munkájáról, a gazda és munkás között kialakult viszonyról, ott ez csak elrontotta a már régebben kialakult jó viszont is. - Ami az anyagi fedezetet illeti, a törvény fokozatos végrehajtásával el tudják érni, hogy a költségvetést jóval több mint a felére le tudják szállítani azért, mert ez idő szerint is vannak gazdasági elöljárók, akiket fizetni kell. Amíg el nem jutnak odáig, hogy gazdatitkárokat állíthassanak be, ezek a gazdasági elöljárók végzik a munkájukat tovább. A vármegyei titkárok, illetve a gazdasági felügyelők, akik ezzel a munkával lesznek megbízva, egyelőre a községházán és a vármegyeházán végzik majd munkájukat. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: Úgy veszi észre, hogy itt egy félreértés van. A belügyminiszter és az ő felszólalásának a lényege nem az volt, hogy háttérbe szorulnak a mezőgazdasági munkások, hanem, hogy háttérbe szorulnak a mezőgazdasági munkások, a törpebirtokosok és azok a kisbirtokosok, akik lényegileg vagy alapjában saját munkaerejükkel művelik meg a földet. Az ő véleményük szerint négyes küriális beosztás kellene. A tízholdasoknál kellene egy közbeeső lépcsőt csinálni. Ebben az esetben tényleg védenék ezeknek a rétegeknek az érdekeit. Nem tartja teljes mértékben elvetendőnek azt sem, hogy esetleg azoknak a birtokosoknak az érdekei is egy bizonyos mértékben képviseletet találjanak a tisztán aritmetikai számarányon túl, akik nagyobb területen gazdálkodnak, és így tovább, de nem olyan módon, hogy egy egészen kis birtoktestnek az össztulajdonosai, ha együtt vesszük őket, lényegileg eldöntsék azt, hogy mi legyen a magyar mezőgazdasággal. Ez sem politikailag, sem nemzetgazdasági szempontból nem jó. Az 58. § erről intézkedik és egyéb szakaszok is.

26 - Ami a mezőgazdasági munkásoknak a munkához való viszonyát illeti, erre is ki kell térnie, mert nem ért egyet több felszólalással, többek között a földmívelésügyi miniszter felszólalásával sem. Mindenekelőtt figyelembe kell venni azt, hogy a munkásnak a munkához való viszonya az iparban is, a mezőgazdaságban is ma már egészen más kell hogy legyen, mint volt régen. Régen, a háború alatt, az ipari munkás törte magát, hogy minél jobban dolgozzék és ezáltal végső fokon a háborút segítette elő. Az ő véleményük szerint egy ipari üzemben az a munkás dolgozott jól a háború alatt, aki a legrosszabbul dolgozott. 26 A törvénytervezet 58. §-a a következőket mondta ki: „(1) A vármegyei testület szervezetére, feladatkörére és a testület szerveinek eljárására vonatkozó — a jelen törvénnyel nem szabályozott — kérdéseket az alapszabály állapítja meg. (2) Az alapszabály a törvénnyel és a törvény alapján kiadott rendelettel nem ellenkezhet. Az alapszabályt és annak minden módosítását jóváhagyás végett a felügyleti hatósághoz kell felterjeszteni. A földmívelésügyi miniszter közérdekből az alapszabály módosítását rendelheti el." 1162