Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. lalt javaslata megtételére az az elgondolás késztette, hogy egyensúly teremtessék a két ország között a kisebbségi kérdésben, s ezáltal a román kormány arra kényszerüljön, hogy a maga részéről is kövesse a Magyar Kormánynak az igazi demokrácia alapelveire épült kisebbségi politikáját. A Magyar Kormány ezért a békekonferencián részt vevő Szövetséges Hatalmak elé terjeszti azt a javaslatát, hogy a határvonalnak gazdaságilag is kielégítő megvonása után megközelítőleg annyi román kerüljön Magyarország területére, mint amennyi magyar maradna román területen. A Magyar Kormány hajlandó az ilymódon Magyarországhoz átkerülő románságnak a legmesszebbmenő közigazgatási és kulturális autonómiát megadni. A Magyar Kormány meg van győződve arról, hogy a jelenlegi határon túl, és ahhoz közvetlenül tapadó határsávokban élő magyarság legfőbb vágya viszszatérni az anyaországhoz, és éppen ezért nincs ellene annak, hogy — ha a békekonferencia e területek etnikai hovatartozandóságát illetőleg kételyeket táplálna —, e területeken népszavazás tartassék.

52 Tekintettel a nemzetiségi probléma bonyolult voltára, kívánatos volna, hogy a békekonferencia szakértői bizottságot küldjön ki a helyzet megvizsgálására, és azoknak a területeknek kijelölésére, amelyek hovatartozandósága felől az ottani lakosság maga volna hivatva dönteni. Tekintettel arra, hogy a magyar részről publikált nemzetiségi statisztikák ellen sok kifogás hangzott el, a Magyar Kormánynak még az ellen sincs észrevétele, ha a kérdéses területek kijelölése a szomszéd államok 1939 előtti utolsó népszámlálási adatai alapján történnék, bár ezekkel szemben a maga részéről ugyancsak fenntartásokkal él. Kijelenti a Magyar Kormány, hogy sem etnikai, sem gazdasági címen, semminemű határmódosítási igényt nem támaszt a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével és a Szövetséges Jugoszláv Népköztársasággal szemben. Sajnos, sem csehszlovák, sem román viszonylatban nem képzelhető el olyan etnikai határvonal, amely az anyaországhoz csatolná az Összes határontúli magyarságot. Éppen ezért, a Magyar Kormány szükségesnek tartja azt, hogy — bármiképpen is történjék Magyarország határainak megállapítása — a békekonferencia gondoskodjék a Csehszlovákiában és Romániában maradó magyar kisebbség helyzetének, az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett emberi alapjogok szellemében való intézményes rendezéséről, és a kisebbségvédelem nemzetközi ellenőrzés alá helyezéséről, - esetleg az Egyesült Nemzetek szervezetének bekapcsolásával. Külön felhívja a Magyar Kormány a békekonferencia figyelmét a Székelyföldön egy tömbben élő, mintegy 600 000 főnyi magyarságra, amelynek közigazgatási, gazdasági, társadalmi és kulturális autonómiát kér. 52 Az erdélyi magyarság jeles képviselői több feljegyzést juttattak el a magyar kormányhoz. Közülük az egyik memorandumot a jelen jegyzőkönyv c) mellékleteként közöljük. 1137