Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei B. kötet 1946. július 26. - 1946. november 15. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 41-66. jegyzőkönyv (1946. július 26. -1946. november 15.) 1009-1686

45. 1946. augusztus 6. kérdést a béketárgyaláson. Az ármegállapodás ugyanis [az] 1945. június 15-én létesült egyezmény szerint rendkívül káros ránk nézve, s a dollár árfolyam-különbözetté] maga megkétszerezi a jóvátétel 300 milliós összegét, a káros ármegállapodás pedig ezt az összeget újból megkétszerezi, s így a jóvátétel összege mindenesetre már ez idő szerint is fölötte van az 1 milliárd dollárnak, amely összeg a pönálé kockázatával még csak emelkedik. Az ármegállapodáshoz közli, hogy a Nemzeti Bank szakértőjével 52 tételt kiemeltetett, s ennek eredménye az, hogy 62/724% között mozog az a károsodás ami az egyezmény létesítésénél Magyarországot érte, s ez eme 52 tételnél átlagban 215% károsodást jelent ránk nézve.

25 Közli, hogy ez az utolsó alkalom, amikor e kérdéssel foglalkoznunk lehet, mert ha a párizsi békeértekezleten szóvá nem tesszük azt, többé e kérdésre visszatérnünk lehetetlen lesz. Meg van győződve arról, hogy az igen kitűnő szakemberekkel rendelkező Szovjetunió delegációja e kérdéskör teljes ismeretében fog tudni nyilatkozni Párizsban, s miután elsőrendű szakembereik a komoly és indokolt érvelés előtt mindig meghajolnak, biztosra is veszi, hogy ott eredményt lehet lesz elérni. Közű velük, hogy az 1945. június 15-ei ármegállapodásnál csaknem jóvátehetetlen mulasztás történt, mert a kellő felkészültségű és megfelelő szakemberek híján, egyszerűen ránk erőszakolták az ármegállapodást. Rákosi Mátyás államminiszter: Itt két kérdés van. Az egyik az orosz jóvátétel, a további az egyéb kötelezettség. 200 millió dollárt tesz ki a jóvátétel az orosz vonalon. A Csehszlovákiával] és Jugoszláviával szemben fennálló tartozásunk hozzávetőlegesen kiszámítva kb. 6 milliárd svájci frank. Minden egyéb új követelés ettől független mennyiségű kiadást fog jelenteni. Ami a Szovjetunió jóvátételi követeléseit illeti, az természetes, hogy ők nem akarnak bennünket megnyúzni. Ezt láttuk akkor is, amikor moszkvai utunk alkalmával a közlekedésügyi miniszternek benyújtott 16 millió dollárról szóló számlát azonnal elengedték.

26 Tehát amennyiben tényleg vannak túlzott tételek, az oroszokkal ki lehet egyezni. Azt javasolja, hogy a párizsi békekonferencia előtt az orosz delegációval ezt a kérdést is tárgyalják le. [Ballá] Tájékoztatásügyi miniszter: A Szovjetunió javaslatának 5. pontja bizonytalan összegű megterhelést jelent a magyar kormányra, mert ez annyit 25 A jóvátételi egyezményt 1945. június 15-én írta alá Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke és dalnoki Miklós Béla magyar miniszterelnök. (MOL XTX-J-1-l-f. 340.doboz. szovjet 1., lásd DMB mt.jkv, A.kötet 537-540. pp.) Magyarország az 1938-as világpiaci áron, pontosabban az ipari berendezések árát 15%-kal, a többi áru esetében azt 10%-kal felemelve volt köteles teljesíteni a jóvátételt. A belföldi és a világpiaci árak közötti eltérés miatt az 1938-ban exportált áruk legnagyobb része azonban 4550%-os exporttámogatást kapott. Ez azt jelentette, hogyha egyéb súlyosabb tényezőt nem számítunk, akkor is a jóvátétel esetében számításba vett árukból másfélszer annyit kellett az országnak szállítania, mint amennyit a dollárértékek mutattak. (Lásd még a [43.] 126. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját és 15. jegyzetét.) 26 Lásd a [19.] 102. sz. jegyzőkönyv 9. jegyzetét. 1107