Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
10. 1946. március 8. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Bereczky államtitkár] kéri, hogy amennyiben a minisztertanács nem járulna hozzá Kukán Ferenc kinevezéséhez, az előterjesztést a napirendről levehesse. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 37 43 Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Bereczky államtitkár] előterjeszti javaslatát dr. Földvári Ferenc egyetemi magántanár, egyetemi adjunktusnak a Budapesti kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi karán a bőr- és nemikórtan tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezése iránt. Minisztertanács dr. Földvári Ferencnek egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezéséhez hozzájárult. 38 37 A 16 049/1946.V.K.M.VI. sz. előterjesztésében a miniszter a Pécsi Tudományegyetem szemészeti tanszékén megüresedett egyetemi tanári tanszék betöltésére tett javaslatában előadta, hogy az egyetem első helyen dr. Csapody Istvánt, második helyen dr. Boros Bélát és harmadik helyen dr. Kukán Ferencet jelölte. Dr. Csapody István (1892-1970) 1929-ben a Budapesti Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. Budapesten kórházi főorvosként dolgozott. 1936-ban egyetemi rendkívüli tanári címmel tüntették ki. Dr. Boros Béla (1903-?) 1941-ben a Pécsi Tudományegyetemen magántanári képesítést szerzett. 1929-től a pécsi egyetem szemészeti klinikájának munkatársa, 1944 novemberétől a szemklinikát Önállóan vezette. Dr. Kukán Ferenc (1898-1971) a Pécsi Tudományegyetem szemklinikájának kötelékében dolgozott. 1939-ben a kassai állami szemkórház főorvosa lett. 1945 után a gyöngyösi kórházhoz beosztott orvos volt. Lásd még a [48.] 131. sz. jegyzőkönyv 46. napirendi pontját. 38 A 23 460/1946.V.K.M.VT. sz. előterjesztésében a miniszter a Pázmány Péter Tudományegyetem bőr- és nemikórtani tanszékén megüresedett egyetemi nyilvános rendes tanári állás betöltésére tett javaslatot. Bejelentette, hogy az orvostudományi kar első helyen dr. Melczer Miklóst, második helyen dr. Földvári Ferencet, harmadik helyen aequo loco dr. Gréber Jánost, dr. Rajka Ödönt és dr. Szodorai Lajost jelölte. Dr. Melczer Miklós (1891-1985) a Pécsi Tudományegyetemen 1923-ban szerzett magántanári képesítést. 1928-tól 1936-ig a kaposvári közkórház főorvosa, 1936-ban a Szegedi Tudományegyetem bőr- és nemikórtani tanszékén nyilvános rendkívüli tanár, 1939-től nyilvános rendes tanár, majd a pécsi egyetem bőr- és nemikórtani tanszékének tanára. Dr. Gréber János (1885-?) 1913-tól egyetemi magántanár, 1922-től az Apponyi Pobklinika főorvosa, ugyanezen évben egyetemi rendkívüli tanári címmel tüntették ki. Dr. Rajka Ödön (1890-1971) 1918-tól az Apponyi Poliklinika bőrgyógyászati osztályán dolgozott, tanársegédi minőségben, majd az osztály főorvosa lett. Dr. Szodorai Lajos (1904-1980) a Budapesti Tudományegyetem bőr- és nemikórtani klinikáján működött, tanársegédi minőségben. A miniszter által kinevezésre ajánlott dr. Földvári Ferenc (1895-?) 1920-tól a Budapesti Tudományegyetem bőr- és nemikórtani tanszékén dolgozott, akkor mint adjunktus. 1936-ban magántanári képesítést szerzett. 1940-ben származása miatt el kellett távoznia a klinikai szolgaaltból. 1945 áprilisától ismét az egyetem munkatársa lett. 277