Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

39. 1946. július 17. [Ries] Igazságügyminiszter: Le kell szoktatni az embereket az adócsalásról és növelni kell az adómorált. Minisztertanács az előterjesztést az 1. § 3. pontjának kihagyásával elfogadta. A pénzügyminiszter és a Gazdasági Főtanács esetleges észrevételeiket az igazságügyminiszterrel közöljék, és a kifogásolt részeket egyetértőleg állapítsák meg. A rendelet a Magyar Közlöny szombati számában lesz közzéteendő.

5 3 [Gordon] Pénzügyminiszter előterjeszti javaslatát a Magyar Nemzeti Bank közgyűlésére és működésére vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában.

6 5 Feltehetőleg elírás történt, s nem az 1. § 3. pontjának, hanem a 9. §-nak az elhagyásáról hoztak határozatot a kihagyást illetően. A Gazdasági Főtanács 1946. július 15-én tárgyalta az eredetileg „a forint védelméről" szóló, csak két §-ból álló 1946 júniusában készített, de az előzetes véleményezések, hozzászólások alapján „az árdrágító visszaélések és üzérkedések leküzdését, valamint a forint védelmét szolgáló intézkedések"-re bővült című rendelettervezetet. Az Igazságügyminisztérium kritikai észrevételei mellett Gerő Ernő fogalmazta meg a legélesebben a tervezettel kapcsolatos kifogásait és kívánságait. A Gazdasági Főtanács 4885/1946. sz. ügyiratában a következő ceruzával írt levele található: „ Vas Zoltán elvt.-nak A rendelettervezettel nem értek egyet. Ez egyáltalán nem az, amit mi javasoltunk. A rendeletnek ki kell terjedni: 1. A valutára, devizára, aranyra vonatkozó kormányrendeletek ellen vétőkre. 2. Az árdrágítókra és lánckereskedőkre (maximális- és irányárak áthágására). 3. A beszolgáltatást szabotálókra. 4. Az anyag- és munkaerőgazdálkodási rendeleteket kijátszókra. 5. Az adó-, illeték- és vámcsalókra. 6. a korrupcióra, ha azt állami alkalmazottak csinálták, működésükkel kapcsolatosan követték el. 7. A köztisztviselőkre a költségvetési rendelkezések be nem tartása esetében. 8. A Nemzeti Bankra, tisztviselőire a forint kibocsátásával és a hitelügyi rendeletekkel kapcsolatosan. 9. A jövedéki (monopol) árukkal való üzérkedésre és visszaélésekre (pl. titkos szeszfőzés, szénnek az államkincstártól való elvonása és magánforgalomba bocsátása stb.). 10. A forint hitelének rontására. A legsúlyosabb esetekben halálbüntetést + vagyonelkobzást, a következő fokon 15 évi fegyházat, továbbá 5-10 évi fegyházat, majd 5 évi börtönt és végül 6 hónapi börtönt kell terminálni. Nem uzsorabíróság, hanem népbírósági 1946. VII. 2-án Gerő" (MOL XDÍ-A-10., XLVII., 6. pont és mellékletei.) Gerő Ernő levelének 3. pontjához, feltehetőleg Vas Zoltán, tintával hozzáírta: „(Kenyérjegyekkel való visszaélés)." Lásd a 8800/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. július 28. 6 Előzményéről lásd a [38.] 121. sz. jegyzőkönyv 31. napirendi pontját. A napirendről levett 78 480/1946.PM IV.c. sz. előterjesztés rámutatott arra, hogy az új pénzértéknek, a forintnak a bevezetése, valamint értékének állandósítása érdekében szükséges intézkedések a Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak részbeni módosítását és a bank működé974