Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

37. 1946. július 2. 70 [Ries] Igazságügyminiszter előterjeszti javaslatát [egy bírósági jegyző révén] dr. Munzáth Károlyné, Szántó Ilona kegyelmi ellátása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 71 [Tombor] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát a Magyar Vöröskeresztnek folyósított 383 972 106 933 P állami támogatás tárgyában. Minisztertanács a Magyar Vöröskereszt részére állami támogatásként háromszáznyolcvanhárombillió kilencszázhetvenkétmillió százhatezer kilencszázharminchárom pengő folyósításához hozzájárult.

61 72 [Tombor] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát a honvéd büntetőbíráskodás körében a rögtönbíráskodás részleges megszüntetése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

62 61 Szám nélküli előterjesztésében a honvédelmi tárca indoklásként előadta, hogy a Magyar Vöröskereszt a háború alatt teljes mértékben a honvédség szolgálatában állt, s a fegyverszünet megkötése után is tovább folytatta e feladatát, mivel a honvédség részére engedélyezett egyetlen csapatkórház nem volt képes egyedül megfelelni a követelményeknek. Rámutatott arra is, hogy a Magyar Vöröskeresztre igen nagy feladatok hárultak a hazatért, rossz egészségi állapotban volt hadifoglyok ellátása terén, mivel ezeket az embereket betegen a családi otthonukba, illetve a polgári életbe nem lehetett visszaengedni. Mivel 1946. április 30-áig a Vöröskereszt a honvédelmi miniszter felügyelete alatt állt, szükségesnek mondta a támogatásnak a tárcán keresztül való folyósítását. 62 A 18 434/1946.H.M.eln.igü. sz. előterjesztés előadta, hogy a fegyverszüneti egyezmény alapján Németországnak történt hadüzenet folytán a honvéd igazgatás mozgósította az 1., az 5. és 6. honvéd hadosztályt s a 389/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. március 29.) ezzel kapcsolatban a katonai fegyelem fenntartása érdekében a különböző katonai és közönséges bűncselekményeket elkövető honvéd egyénekre rögtönbíráskodást hirdetett. A német fegyverszünet után a 3900/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. július 1.) megszüntette a rögtönbíráskodást a katonai büntetőbíráskodás körében, csupán az 1., az 5. és 6. hadosztály kötelékébe tartozó honvédek esetében tartotta fenn. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy időközben az 5. hadosztály megszűnt, az 1. és 6. hadosztálynál pedig már csak az évfolyamuknál fogva tényleges katonai szolgálatra kötelezettek maradtak meg. így feleslegesnek minősítette a rögtönbíráskodás fenntartását. A benyújtott rendelettervezet azonban hangsúlyozta, hogy a rögtönbíráskodás megszüntetése csak az említett hadosztályok katonái esetében lépett hatályba, de nem érintette a kormány által egyéb vonatkozásban kiadott, rögtönbíráskodással kapcsolatos, jogszabályokat. Az előterjesztés mellett megtalálható az Igazságügyminisztérium T.2433/1946. sz. egyetértést nyilvánító levele, amely azonban szükségesnek tartotta, hogy utaljon a rendelet a lőfegyverek és lőszerek beszolgáltatásával kapcsolatban a rögtönbíráskodás kiterjesztését is magában foglaló 7200/1946. sz. rendeletre (MK 1946. június 22.). Lásd a 7930/1946. ME sz. rendeletet, MK 1946. július 20. 929