Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

37. 1946. július 2. [Gordon] Pénzügyminiszter magáévá teszi az előterjesztést és javaslatként kéri elfogadni. Minisztertanács a Magyar Központi Híradó Rt., a Magyar Távirati Iroda és a hozzájuk tartozó hivatalokra az 5000/1946. ME számú rendelet hatályát kiterjesztette. A létszámcsökkentés végrehajtására a Miniszterelnökség illetékes.

3 6 Dr. Balogh István [államtitkár] előterjeszti javaslatát a Magyar Közigazgatási Bíróság létszámcsökkentése tárgyában. [Geró'l Közlekedésügyi miniszter nem lát indokot arra, hogy a Közigazgatási Bíróság eltérő elvek alapján bíráltassék el. Az egész Közigazgatási Bíróság súlyos aggály alá esik, rendeltetésének nem felel meg. [Ries] Igazságügyminiszter: A maga részéről is a létszámcsökkentés mellett van. A Közigazgatási Bíróság mai konstrukciója nem tartható fenn. Meg kell szervezni az alsófokú közigazgatási bíróságokat és a Közigazgatási Bíróság működési területét ennélfogva lecsökkenteni. Bíráit azonben mégsem használhatja fel más területen, mert a bírák nem helyezhetők alsóbb hatóságokhoz. Illetékesnek a Miniszterelnökséget tartja. Minisztertanács a Magyar Közigazgatási Bíróság intézményét is az 5000/1946. számú rendelet határozmányai alatt tartotta. A létszámcsökkentést a Miniszterelnökség illetékessége alá vonta.

4 7 Dr. Balogh István [államtitkár] előterjeszti javaslatát a Fővárosi Közmunkák Tanácsa június hó 22-28-áig esedékes illetményeire 3 389 492 200 miipengő hitel folyósítása tárgyában. 3 Az 5000/1946. ME sz. rendeletről lásd a [25.] 108. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. A Magyar Központi Hiradó Rt.-t a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok alapították 1945-ben. Lényegében átvette a Magyar Távirati Iroda által kézben tartott intézmények irányítását. A Magyar Távirati Iroda 1880-ban magánkezdeményezésre alakult, 1918-ban a Károlyikormány államosította. A két világháború között részvénytársaságként működött. Hozzá tartozott a Telefonhírmondó, a rádió, a Magyar Hirdető, a Magyar Filmiroda, amelyek 1945 után kiváltak belőle, illetve 1951-ben beolvadt a vállalatba a Külföldi Sajtószolgálat, 1956-ban pedig a Magyar Fotó is. 4 Az 5000/1946. ME sz. rendeletről lásd a [25.] 108. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. A Magyar Közigazgatási Bíróságot az 1896. évi XXVI. te. alapján hozták létre, mint egyfokú felsőbíróságot. A miniszterelnök felügyelete alatt működött. Feladatát képezte a közigazgatási hatósági határozatok felülbírálata. Mivel egyebek mellett az országgyűlési képviselőválasztási és korábban a felsőházválasztási ügyek is hozzá tartoztak Alkotmányjogi Bíróságnak is nevezték. Vezetését az elnök, a másodelnök látta el, tagjai voltak a tanácselnökök és a bírák. Két szervezeti egysége volt: az általános közigazgatási és a pénzügyi osztály. Megszüntetéséről az 1949. évi II. tv. intézkedett. 909