Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

36. 1946. június 26. Erre ő megkérdezte, hogy vajon a brit külügyminiszter véleménye szerint nem volna-e a legmegfelelőbb az, ha Magyarország iniciativájára a négy nagy­hatalom külügyminisztereinek konferenciája most mégegyszer elővenné az er­délyi határ módosításának kérdését, tekintettel arra, hogy a magyar kormány már lépéseket tett a román kormánynál az irányban, hogy a határkérdést közvetlen barátságos eszmecsere útján oldjak meg, a román kormány azonban ez elől mereven elzárkózott. - Hogyha ez nem volna lehetséges, akkor legalább annyit kér a magyar kormány, vétessék be a román és magyar békeszerződések szövegébe egy olyan szakasz, amely szerint a most megállapított magyar­román határ nem tekintendő véglegesnek és hogy ezt a kérdést egy bizonyos idő elteltével valamilyen nemzetközi fórum ismét meg fogja vizsgálni. - Bevin külügyminiszter erre kijelentette, hogy ezt a kérdést konszideráció tárgyává fogják tenni. Párizsban visszafelé utazás előtt megbeszélést tartottak a londoni és pári­zsi követtel, továbbá Kertésszel és Heltaival, 20 s arra a megállapodásra jutot­tak, hogy anélkül, hogy Magyarország eddigi békecéljaiból feladna valamit, arra kell törekedni, hogy [a] kisebbség védelemre feküdjünk rá és gazdasági jogainkat igyekezzünk bebiztosítani. Azt hiszi, hogy a belső politikában is tudo­másul kell venni ezt a helyzetet és ennek megfelelően kell berendezni az ország belső politikáját. Úgy érzi, hogy a magyar kormánydelegáció ennek az útnak a során is minden tőle telhetőt megtett, minden alkalmat megragadott, minden lehetőséget felhasznált arra, hogy megfelelő megértést találjon, hogy mi jön ki belőle azt nem tudja, de talán még ezt is egy értéknek kell tekinteni, amire célzott. A közvélemény, úgy érezzük, hogy sokkal melegebb barátsággal és több szinpátiával nézi a helyzetünket, mint ahogy eddig tette. Úgy véli, hogy ezzel a látogatással enyhült az országgal szembeni feszültség. Miniszterelnök a külügyminisztert kéri fel, tájékoztassa a minisztertaná­csot külpolitikai koncessziókról. Bejelenti, hogy Szviridov altábornagyhoz kell mennie s a miniszterelnöki helyettesítéssel még hétfőig Szakasits Árpád mi­niszterelnökhelyettest bízza meg. Miniszterelnök eltávozik, közellátásügyi miniszter megjelenik. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: Megállapodás jött létre, amely szerint mind az amerikaiak, mind az angolok, tekintettel a küszöbönálló stabilizációra haj­landók visszaadni elhurcolt aranyainkat abból a célból, hogy az a magyar pénz­egység és a gazdasági élet stabilizációjára használtassák fel. Ezt a határozatot 20 Heltai György (1914-1994) jogász, újságíró. 1944-ben részt vett az ellenállási mozgalom­ban, 1945-től volt tagja a Kommunista Pártnak. 1945-től 1948-ig a Külügyminisztérium osztály­tanácsosa, illetve osztályvezetője. 1948-tól az Igazságügyminisztérium munkatársa. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 10 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1954-ben szabadult. 1956­ban Nagy Imre kormányának külügyminiszterhelyettese lett. 1956 végén Belgiumba, majd az Egyesült Államokba emigrált. 1967-től 1986-ig a Charlestoni Egyetem tanára volt. 897

Next

/
Oldalképek
Tartalom