Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

36. 1946. június 26. olyan megegyezést, amelynek értelmében a két ország között lakosságcserére kerül sor, de meg kell állapítanunk, hogy ennek az egyezménynek a keretében csak mintegy 50 000 ember kicserélésére kerülhet sor. így tehát 600 000 ember marad csehszlovák uralom alatt, akiknek számára nincsenek biztosítva az em­beri jogok. Éppen ezért az a kérése, hogy a békeszerződés szövegében mondas­sák ki, hogy Csehszlovákia köteles teljes jogvédelmet biztosítani a magyar kisebbségnek. A nagyhatalmak vezetőinek kijelentései az elmúlt években többször éb­resztettek bennünk reményt arra vonatkozólag, hogy a létrejövő békeszerző­dés nem lesz a bosszúállás eszköze és hogy a nagyhatalmak igazságot akarnak szolgáltatni. Ha nem vesszük tekintetbe a magyar kisebbségi jogokat, a tartós világbéke szempontjából sem közömbös az az állapot, hogy 3 millió magyar él idegen uralom alatt. 17 Reméljük éppen ezért, hogy a nagyhatalmak ezt a kér­dést az Atlanti Charta 18 szellemében fogják szabályozni és hogy a magyar kérdés nem kerül le a békekonferencia napirendjéről. Bevin külügyminiszter az ő szavaira a következőképpen válaszolt: „Önöknek Londonban valószínűleg megmagyarázták már azt, hogy én eredetileg helyeseltem azt a javaslatot, amelyet az amerikai külügyminiszter Londonban előterjesztett, hogy a ma­gyar-román határ megváltoztassák és hogy azután ebben a kérdésben mégis az ismert határozatot fogadtuk el. Azért hajoltunk efelé a megoldás felé, mert az volt az érzésünk, hogy nem lehet Európa eme részében olyan határokat vonni, amelyek egyformán kielégítenek mindenkit, de igyekszünk arra, hogy ne hoz­zunk túl merev határozatokat és meg vagyok győződve arról, hogy amilyen mértékben távolodunk időben a háborútól, oly mértékben mód lesz arra, hogy egy Önök számára kielégítőbb megoldáshoz jussunk el. Véleményem szerint ha túl leszünk a román választásokon és egyéb mai komplikált kérdések megol­dódnak, úgy kedvezőbb lesz az atmoszféra arra, hogy Magyarország és Romá­nia közvetlen tárgyalások útján igyekezzenek [sic!] mindkettő számára kielégítő és értelmes megoldásra jutni a vitás kérdésben. Ami Csehszlovákiában élő magyar kisebbség kérdését illeti, úgy tudom, hogy a csehszlovák kormány felfogása szerint, bármilyen is legyen a népcsere­egyezmény keretében létrejött népcsereakció eredménye, a visszamaradó ma­gyar lakosság legnagyobb részét ki akarják telepíteni. Véleményem szerint a mai nehéz gazdasági viszonyok között egy ilyen többszázezer főből álló tömeg megmozgatása elviselhetetlen terhet róna a két államra, főképp ha tekintetbe vesszük, hogy milyen sűrű a lakosság a Duna-völgyében. Ami már most a 17 A csehszlovák-magyar lakosságcseréről, a román-magyar határ kérdéséről lásd az [5.] 88. sz. jegyzőkönyv 15., a [16.] 99. sz. jegyzőkönyv 26. és a [27.] 110. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját, illetve a [20.] 103. sz. jegyzőkönyv 2. és 3. napirendi pontját, valamint a [33.] 116. sz. jegyzőkönyv a) mellékletét. 18 Az Atlanti Chartáról lásd a [20.] 103. sz. jegyzőkönyv 13. jegyzetét. 895

Next

/
Oldalképek
Tartalom