Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

36. 1946. június 26. Meglátogatták Noel Bakert,

10 ugyanezeket adták le neki is, természetesen leszűkítve. Az angolok közölték velük, hogy az amerikaiak és franciák példáján indulva ők is visszaadják az elhurcolt javainkat. - Megmondja őszintén, hogy Amerikában

11 a magyar békecélok tekintetében meglehetős zárkózottságot tapasztaltak. Úgy érezték, örülnek, hogy ez a kérdés már le van zárva és nem szívesen látnák ennek a kérdésnek a felpiszkálását. Az az álláspontjuk mégis, ha a kérdést űjra fel lehetne vetni, akkor kedvezőbb lenne az állásfoglalásuk, mint amilyen volt. Attlee-t

12 is meglátogatták, aki azonban kissé szokatlan formában tárgyalt velük. Például bírálta a magyar demokráciát, ha nem is közvetlenül, de felvetette, hogy miért nincs ellenzék Magyarországon, mert kisebbségi jogokat és igazságosabb elbánást csak az a nép várhat, ahol a demokrácia olyan, hogy az ellenzéknek is szabadon lehet véleményét kinyilvánítania. Azt felelte ő rá, hogy azért nincs ellenzék, mert mindenki benne van a kormányban. A kormányzásnak azt a formáját nem folytathatjuk, amit egészséges viszonyok között élő nemzetek, hogy harcias ellenzék van. Nekünk arra kell törekedni, hogy minden társadalmi réteg részese legyen a hatalomnak és a felelősségnek is, amivel az ország felépítése jár. A miniszterelnökkel való tárgyalások nem végződtek olyan eredménnyel, hogy pozitívumot lehetne belőle kivenni. Délután ismét felkeresték, de nem jutottak előbbre, mert a felvetett kérdésekben nem fejlődött ki egyetértés. Itt kénytelen volt enyhe intrikát is alkalmazni az egyik szomszéd állammal szemben. Amikor Attlee azt kérdezte, nem furcsa-e az, hogy az egyik szövetséges ország rovására kér segítséget az ellenséges országtól, azt felelte rá, hogy jobban megnézve a szövetséges országnak legfeljebb csak az egyik fele szövetséges.

13 A külügyminiszterrel

14 tárgyalva, elmondotta, azért mentek el a nyugati nagyhatalmakhoz is, hogy személyesen, közvetlenül vessük fel a békecélok kérdését s a határ kérdést is. Azt a benyomást keltettük, hogy ha a kérdést mégegyszer előtérbe lehetne hozni a külügyminiszterek értekezletén, ebben az esetben több megfontolással néznék a magyar kívánságokat, de azt is közölték, hogy ezek a nyugati nagyhatalmak Délkelet-Európában a kezdeményezés illetékességét a Szovjetuniónak hagyták. Felvetettük lehetséges lenne-e egy újra10 Noel Baker, Philip-John (1889-1982) angol munkáspárti politikus, képviselő, 1945-1946ban államminiszter. 1950-1951-ben fűtőanyag- és energiaügyi miniszter. 11 Feltehetőleg tévedés történt és „Anglia" helyett írtak „Amerikát". 12 Attlee, Clement Richárd (1883-1967) 1935-től az angol Munkáspárt vezetője. 1940-től Churchill háborús kabinetjének tagja, 1945-től 1951-ig miniszterelnök volt. 13 Nagy Ferenc kérdésessé tette, hogy Csehszlovákia szlovák része milyen címen tekinthető győztes országnak, hiszen „ez az ország éppen úgy háborút viselt rövid önállósága idején a szövetségesek ellen, mint Magyarország". (Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. Európa-História 1990. 1.kötet. 310. p.) 14 Bevin, Ernest (1881-1951) munkáspárti politikus. Churchill háborús kormányának munkaügyi minisztere, majd Anglia külügyminisztere volt 1945-től 1951-ig. Ő ekkor Párizsban tartózkodott s a magyar kormány tagjai ott tárgyaltak vele. 893