Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

35. 1946. június 25. egyesület felett gyakorolja a felügyeleti jogot és utólagosan értesíti a szakminisztert intézkedéseiről. Minisztertanács az ekként módosított előterjesztést elfogadta.

13 7 [Rajk] Belügyminiszter az előzményekből ítélve a másik javaslatát a sajtóra vonatkozólag a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

14 8 [Antall] Újjáépítési miniszter bejelenti, hogy gr. Károlyi Mihály részére a Rózsadombon talált egy 8 szobás villát, amely Rassay bátyjáé volt. Kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy erre nézve 5 évre bérleti szerződést köthessen. A bútorzatot részint az Elhagyott Javaktól, részint a volt palota bátorainak helyreállításából akarja létrehozni. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

15 13 Lásd az egyesületi szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1938. évi XVII. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről intézkedő 7330/1946, ME sz. rendeletet. (MK 1946. június 28.) Ez az eredeti javaslatnak szinte csak az első szakaszát tartalmazta. A következő hetekben mintegy 1500 társadalmi egyesület, egyházi ifjúsági szervezet feloszlatására került sor. 14 A mindössze néhány szavas szám nélküli előterjesztés és a rendelet tervezete található a jegyzőkönyv mellett. A rendelet tervezete kimondta, hogy sajtótermékek terjesztéshez —• az üzleti élet céljait, a választásokat, a Nemzetgyűlés és bizottsága, valamint a hatóságok sajtótermékeinek kivételével — hatósági engedély szükséges. Általában a belügyminiszter engedélyének kikérését írta elő, a törvényhatóság akkor engedélyezhette, ha csak a saját területén került terjesztésre a sajtótermék. Az ország területén kívülről érkezett sajtótermékeket csak akkor kézbesíthette a posta a címzettnek, ha annak terjesztését is engedélyezték. Az engedély megadását a sajtótermékek esetében is a közrend, közerkölcs, az ország külpolitikai vagy gazdasági érdekeinek, a demokráciának és a köztársaságnak a védelme szempontjából kívánta eldönteni. A kifogás alá esett sajtótermékek terjesztését a belügyminiszter megtilthatta, a már megadott engedélyt visszavonhatta volna. A sajtótermékek, időszaki lapok két példányát a terjesztés megkezdése előtt tartozott volna a kiadó az illetékes hatóságnak megküldeni. A kevésbé súlyos esetekben az előírások megsértői ellen büntetésként hat hónapig terjedhető elzárást, pénzbüntetést és a sajtótermék elkobzását helyezte kilátásba. Igazságügyminisztérium részéről T.2457/1946. sz. alatt dr. Bacsó Ferenc miniszteri osztályfőnök a Belügyminisztériumhoz intézett levélben nyilvánított véleményt a tervezetről. Megállapította, hogy a sajtótermékek terjesztésének engedélyhez kötése a sajtószabadság korlátozását jelentené, tehát érintené a gondolatközlésnek az 1946. évi I. te. bevezetésében biztosított szabadságát, amelynek közjogi jelentőségét aligha lehetett volna kétségbe vonni. Márpedig, mivel az 1946. évi VI. te. 1. §-ában megadott felhatalmazás közjogi rendelkezésekre nem terjedt ki, ilyenszerű szabályozás csak törvényhozás útján lett volna elképzelhető, így a tervezet minisztertanácsi tárgyalását is mellőzni kérte. Ezen kívül — az esetleges törvényelőkészítés alkalmával való felhasználás céljából — számos praktikus és stilisztikai észrevételt tett. 15 Feltehetőleg Rassay Károly (1886-1958) ügyvéd, liberális politikus, az 1921-ben létesült Független Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Párt, később a Polgári Szabadság Párt vezetőjének a 887