Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

35. 1946. június 25. [Antall] Újjáépítési miniszter: Ezt a javaslatot pártközi értekezlet elé kell vinni, mert közjogi intézkedésekre a kormánynak felhatalmazása nincs, s a felelősségvállalás tekintetében jobb lenne, ha pártközi megegyezés után szabályoznák a kérdést. [Rajk] Belügyminiszter: A rendeletet azért terjesztette elő, mert arra igen sürgősen szükség van. Mielőtt azonban beterjesztette volna, a törvényelőkészítő osztályon keresztül alaposan megvizsgálta a kérdést. Semmiféle olyan probléma nem áll itt fenn, ami a közjogi felhatalmazás hiányát felvethetné. A kormány hivatása az, hogy az 1946:VI. te. 1. §-ában meghatározott jogoknak érvényt szerezzen.

7 Ez az egyesületi kérdés közjogi hatáskört nem érint, hanem csak állampolgári jogokat, illetve a köztársasági szellemnek megfelelő jogokat akar gyakorolni, másrészt pedig a demokratikus rendszer erélyes megvédésére tartalmaz büntető szankciókat. Kell lenni egy hivatalos szervnek, amely felülvizsgálja az ilyen vonatkozásban az egyesületeket, tehát egyenesen a minisztertanács hatáskörébe tartozik, hogy ezt szabályozza. Nem válhatik kétségessé, hogy foglalkozzunk vele. Pfeiffer Zoltán [igazságügyi] államtitkár: Alkotmányjogi aggálya az, hogy közjogi intézkedéseket érint a rendelet. A politikai egyesületek feloszlatásába más miniszternek úgysincs beleszólása, s ezt bármikor megteheti a belügyminiszter az összes egyesületre nézve fennálló jogai alapján. De ennek a rendeletnek kiadásával várjuk meg a miniszterelnököt és [a] miniszterelnökhelyettest. Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes: Minden nappal csak elodázzuk a kérdést, s ez kártékony a magyar társadalomra. Nekünk kötelességünk megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről azt váltanák ki, hogy maga éljen a fegyverszüneti egyezményben lefektetett jogaival.

8 A magyar koalíciós kormány magába foglalja a pártok vezetőit, ta, hogy az egyesület alapításának szándékát, az alakuló közgyűlés megtartása előtt, az alapszabálytervezetet, az alapítók névjegyzékével együtt a székhely szerinti rendőrhatóság útján a belügyminiszterhez kell benyújtani. Az alakulás csak az alapszabály láttamozása után vált volna lehetővé. Kimondta, hogy a belügyminiszter, a demokratikus államrend védelme érdekében, bármely egyesület önkormányzatát vagy működését felfüggeszthette, az egyesületet feloszlathatta. Felfüggesztés esetén kilátásba helyezte, hogy miniszteri biztost küld ki az egyesülethez, akinek jogává tette volna, hogy a tisztikart felmentse és új vezetőséget jelöljön ki. A miniszteri biztosnak ezt a kijelölési jogát a közgyűlés állásfoglalásától függetleníteni akarta. Egyben hatályon kívül kívánta helyezni a társadalmi egyesületekre vonatkozó korábbi jogszabályok többségét. 7 Az 1946. évi VI. te. a nemzeti kormány részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazást tartalmazta. A törvény kimondta, hogy ,,E felhatalmazás alapján közjogi természetű rendelkezéseket kibocsátani nem lehet, kivéve az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló rendeleteket." 8 A fegyverszüneti egyezmény (525/1945. ME sz. rendelet, MK 1945. március 17.) 18. pontja (és függeléke) intézkedett a Szövetséges Ellenőrző Bizottság felállításáról és feladatairól. E feladatokba csak áttételesen lehetett beleérteni a társadalmi szervek feloszlatására, az egyesületek működésének ellenőrzésére vonatkozó jogokat. 882