Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

1. 1946. február 5. [20] 19 [Ries] Igazságügyminiszter kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy Károlyi Mihály érdemeinek elismeréséről a Nemzetgyűléshez törvényjavaslatot nyújthasson be. Minisztertanács a törvényjavaslat benyújtásához a felhatalmazást megadja.

16 [21] 20 [Molnár] Népjóléti miniszter előterjeszti javaslatát az egészségügyi védőnők cipővel való ellátására 1200 millió pengő hitel folyósítása tárgyában. A pénzügyminiszter előzetesen már hozzájárult azzal, hogy ha a tárgyalások során a szakreferensek az összeget lecsökkentik, [s] a népjóléti miniszter tudomásul veszi. lása több elméleti és gyakorlati kérdést vetett fel. így javasolta, hogy a népellenes magatartás címén rendőrhatósági őrizetbe vett személyre a bíróság által kiszabott büntetésbe ez a rendőrségi őrizet beleszámíttassék. Javasolta, hogy népellenes bűntettesként büntessék azokat, akik az igazolási eljárás során jogerősen kiszabott büntetés érvényesülését hivatali elöljáróként, munkaadóként megakadályozzák (nem távolítják el a munkahelyükről az illetőket, sőt esetleg előléptetik őket), továbbá azokat is, akik a népbírói vagy igazolóbizottsági tagokat kötelezettségeik teljesítésében jogtalanul akadályozzák. Büntetni javasolta azokat a népbírákat, illetve igazolóbizottsági tagokat, akik a tárgyalásokról való igazolatlan távolmaradásukkal megakadályozzák az ügyek gyors elintézését. A feketepiac és a spekuláció letörése végett javasolta, hogy az ilyen visszaélések elkövetői felett maga a nép ítélkezhessen. Ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozta, hogy a közvád képviseletét nem kívánta a népügyészségre ruházni, ,,mert a nyomozás irányításának és a vád képviseletének szakszerűsége célszerűbben bízható az államügyészségekre, mint a sajátképpeni feladataival amúgy is túlterhelt népügyészségekre." Javasolta, hogy az igaz ságügyminiszter a népügyészt áthelyezhesse, továbbá, hogy az igazságügyminiszter a népügyészi szervezeten kívül álló, más kereseti foglalkozást űző, de megfelelő személynek népügyészi megbízást adjon. A tárgyalások megtartására, a tanács póttagjainak behívására vonatkozóan is számos javaslatot tett. Különösen fontos, figyelemre méltó az előterjesztésnek az a része, amely a jogegység biztosításának kérdésével, a rendkívüli perorvoslattal foglalkozott. „A perorvoslat bejelentésére — olvasható az indoklásban — az országos népfőügyész jogosult, aki azonban nem csupán szoros értelemben jogszabályt sértő határozatokat támadhat meg, hanem minden olyan határozatot vagy intézkedést, amely ellenkezik a népbíráskodás, illetőleg az igazolási eljárás céljával és rendeltetésével." Javasolta, hogy a rendkívüli perorvoslat elbírálására a Népbíróságok Országos Tanácsánál a bíróság elnökén kívül tíz tagból álló külön tanácsot szervezzenek, rögzítette a külön tanács eljárásának módját. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a törvényjavaslatot rendelet formájában a minisztertanács 1945. október 24-én már tárgyalta, de az akkor elfogadott tervezethez képest a törvényjavaslat bizonyos új elemeket, pontokat is tartalmazott. A törvénytervezet benyújtására nem került sor. Lásd még a 40.123. sz. jegyzőkönyv 60. napirendi pontját és jegyzetét. 16 Gróf Károlyi Mihály (1875-1955) polgári demokratikus politikus. 1919. január 11-étől március 21-éig köztársasági elnök. 1919 júliusától emigrációban élt. A franciaországi és angliai baloldali emigráció kiemelkedő vezetője volt. 1946. május 9-én visszatért Magyarországra. 1947. augusztus 21-én párizsi követté nevezték ki, 1949.június 2-án lemondott, újból emigrációba vonult. Gróf Károlyi érdemeit az 1946. évi II. te. rögzítette, amelyet 1946. február 20-án hirdettek ki. 83