Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

33. 1946. június 18. kifejezést, hogy ilyen megtörténhetett. A megölt szovjet katonákat a kormány saját halottjainak tekinti, s temetésükön teljességében részt vesz. Hozzátarto­zóikhoz testvéri érzés melegével fordul, kártalanításukról gondoskodni kíván, s mindent el fog követni, hogy hasonló eset újból elő ne fordulhasson. Olyan időben történt ez, amikor a kormánydelegáció Amerikában tartózkodik annak érdekében, hogy a jó béke előfeltételeit előkészítse és amikor minden erejét megfeszíti az infláció megfékezésére és a stabilizáció megteremtésére. A Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság részéről Szviridov altábornagy magához kérette a magyar gazdasági élet szakférfiait és a kormány tagjait, hogy segítsen a gazda­sági kibontakozásunkban és olyan készséges és nagyjelentőségű támogatást helyez[ettl kilátásba, amely nagymértékben hozzájárult az ipari újjászervezés­hez. 2 Akkor, amikor egy ilyen gesztus történik a Szovjetunió részéről, akkor dördülnek el a fegyverek és terítik le annak a hadseregnek tagjait, akiknek köszönhetjük szabadságunkat, szuverenitásunkat és demokratikus berendez­kedésünk lehetőségét. Mélységes részvétet kíván kifejezésre juttatni. Erélyes és a legradikálisabb preventív rendszabályokkal kell fellépni a mindenütt lap­pangó fasizmus ellen. [Rajk] Belügyminiszter: Hogy az összes eddigi tényekről objektíven beszá­molhasson, az esti órákban felvette összes belügyi szerveivel az érintkezést. A ténysorozat a következő: tegnap délután 3 óra 50 perckor az Oktogon környé­kén a Teréz körút egyik házából egy lövés dördült el. A lövés egy orosz katonát ért, aki vállsebet kapott, bevánszorgott a közeli kávéházba, s ott rövidesen meghalt. Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője, 3 azonnal kiszállt a hely­színre. Ezalatt, vagyis ott-tartózkodása alatt is állandóan folyt a lövöldözés. Ahol megjelent egy orosz katona azonnal becsapódás történt s a lövöldözés folytatódott. Az átkelési forgalom tilosat mutatott, ezért leállt egy orosz autó, mire egy-két lövés oda is csapódott. Olyan pánik keletkezett, hogy mindenki behúzódott a kapuk alá. Ezek a lövések 3 óra 50 perctől 4 óra utánig tartottak, fejtett ki, illetve ártott Magyarországnak és a Szovjetuniónak. Kérte, hogy a kormány nyújtson maradéktalan támogatást a belügyminiszternek a magyar ifjúsági szervezetek és egyesületek egyes vezetői által folytatott fasisztabarát tevékenységének kivizsgálásához, a bűnösök letartózta­tásához és bíróság elé állításához. Kérte végül, hogy a Belügyminisztérium sürgősen nyomozza ki a Teréz körúti lövöldözés szervezőit és állítsák őket rendkívüli bíróság elé. A megtett intézkedé­sekről haladéktalanul tájékoztatást kért a SZEB részére. (MOL XTX-A-1-j 1946-VTII-4298-7155.) Lásd még a [37.] 120. sz. jegyzőkönyv 18. napirendi pontját és a. mellékletét. 2 A megbeszélés írásos dokumentumát nem ismerjük. 3 Péter Gábor (1906-1993) szabómunkás, 1931-től kommunista párttag. 1943-tól tagja volt a Békepárt vezetőségének. 1945 után az Államrendőrség Budapesti Főkapitányságán a politikai rendészeti osztály, 1946 őszétől az Államvédelmi Osztály (ÁVO), 1948-tól a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóság (BM ÁVH), 1950 januárjától az önállósított Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetője volt. 1953 elején letartóztatták. 1954-ben életfogytiglani, majd 1957-ben — perújrafelvé­tel nyomán — 14 évi börtönre ítélték. 1959-ben egyéni kegyelemben részesült. A nyugdíjkorhatár eléréséig szakszervezeti könyvtárosként dolgozott. 828

Next

/
Oldalképek
Tartalom