Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

31. 1946. június 7. 59 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát dr. Germán Tibor egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezése tárgyában a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi kar orr- gége-fulgyógyászati tanszékre. Minisztertanács dr. Germán Tibor egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezéséhez az orr-gége-fulgyógyászati tanszékre - hozzájárult.

55 60 [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszti javaslatát a tudományegyetem II. sz. gyermekgyógyászati tanszék megszervezése és dr. Petényi Géza egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.

56 szemklinikájára került. A magántanári képesítést 1943-ban szerezte meg, 1945-ben egyetemi rendkívüli tanári címet kapott. 55 A 63 558/1946.V.K.M.VT.a. sz. előterjesztés dr. Germán Tibor egyetemi magántanár, poliklinikai főorvosnak a Budapesti Tudományegyetem orr-, gége-fülgyógyászati tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezésére tett javaslatot. Kérte, hogy az ügyben a köztársasági elnökhöz is előterjesztést tehessen. Jelezte, hogy a Budapesti Tudományegyetem orvostudományi kara és tanácsa első helyen dr. Germán Tibort, második helyen dr. Krepuska Istvánt, harmadik helyen pedig dr. Réti Aurélt és dr. Lieberman Tódort jelölte; az Országos Közegészségügyi Tanács első helyen dr. Germán Tibort jelölte. Dr. Germán Tibor (1888-1951) 1911-ben Budapesten szerzett orvosi oklevelet. 1933-ig az egyetemi bakteriológiai intézetben, majd Budapesten a Szent Rókus Közkór házban, 1933-tól pedig a gróf Apponyi Albert Polyklinikán dolgozott, ahol 1938 után az orr-, gége-fülosztály vezető főorvosa volt. 1933-ban magántanári képesítést szerzett. 56 A 63 543/1946.V.K.M.VI.Ü.O. sz. előterjesztés egyrészt a Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karán a II. számú gyermekgyógyászati tanszék megszervezésére, másrészt e tanszékre dr. Petényi Géza nyilvános rendes tanárrá való kinevezésére tett javaslatot. Előadta, hogy a gyermekgyógyászati klinika, amely ekkor 134 betegággyal rendelkezett, már nem volt elegendő a hallgatók oktatásának biztosítására, másrészt hangsúlyozta, hogy a gyermekgyógyászat fontossága megnövekedett, s gyermekgyógyász szakorvosok főleg vidéken igen kis számban álltak rendelkezésre, harmadrészt pedig hivatkozott arra, hogy a népjóléti miniszter hajlandó átadni az egyetemnek a Fehér Kereszt Egyesület IX. kerület Tűzoltó utca 7. sz. alatti épületben volt gyermekkórházát, ami teljesen elegendőnek mutatkozott az új, II. sz. gyermekgyógyászati tanszék céljára. Ennek az új tanszéknek a vezetésére javasolta kinevezni dr. Petényi Gézát. Kérte egyben, hogy az ügyben a köztársasági elnökhöz előterjesztést tehessen. Dr. Petényi Géza (1889-1965) oklevelének megszerzése után a Fehér Kereszt Egyesület Gyermekkórházában, majd az Apponyi Polyklinika gyermekosztályán volt alkalmazva. 1937 után a Fehér Kereszt Egyesület Gyermekkórházának igazgató főorvosa volt. 1922-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magántanári képesítést. Jelezte, hogy az Országos Közegészségügyi Tanács — miután az I. számú gyermekgyógyászati tanszék betöltésére dr. Gegesi Kiss Pált terjesztette elő — a II. számú tanszék vezetésére dr. Petényi Géza egyetemi magántanárt javasolta kinevezni. 797