Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

31. 1946. június 7. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 11 11 [Tombor] Honvédelmi miniszter előterjeszti javaslatát a hivatásos állomá­nyú honvédegyének részére járó sérülési pótdíj felemelése tárgyában. [Nagy] Miniszterelnök: A Gazdasági Főtanács tárgyalta ezt a javaslatot, de nem volt világos az előterjesztés pénzügyi része. Az volna a kérése, hogy a honvédelmi miniszter a szanálás végrehajtásáig, de legalább két hónapig füg­gőben tartaná javaslatát. [Tombor] Honvédelmi miniszter előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 12 12 [Molnár] Népjóléti miniszter bejelenti, hogy a tárgysorozaton szereplő 1. számú előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztert anács a bejelentést tudomásul vette. 13 11 Az előterjesztés, illetve a levél nem található a jegyzőkönyv mellett. Juhász Nagy Sándor (1883-1946) ügyvéd, politikus. A Kolozsvári Tudományegyetemen végzett. 1910-től Debrecenben volt ügyvéd. 1917-től a Károlyi Mihály által vezetett Függetlenségi és 48-as Párt tagja, országgyűlési képviselő volt. 1918 novemberétől a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, 1919. január 25-étől igazságügyminiszter volt. 1920-tól Bécsben élt, 1923-ban hazatért és ügyvédként dolgozott. Közel állt a népi írók mozgalmához. 1944 őszén a Nemzeti Bizottság elnökévé választották, az Ideiglenes Nemzetgyűlés pártonkívüli tagja lett, majd alelnökévé választották. 1945-ben ítélőtáblai tanácselnökké választották, egyetemi tanári kinevezést kapott. 1945 novemberében ismét tagja lett a parlamentnek. 1946. május 10-én hunyt el. 12 A 4794/Eln.III.1946.H.M. sz. előterjesztés felidézte, hogy a honvédség hivatásos és nyug­állományú tagjainak háborúban és békében a szolgálattal szoros kapcsolatban elszenvedett fogya­tékosságokból, sérülésekből kifolyólag az 1921. évi XXXII. te. 23. §-ában meghatározott sérülési pótdíjra volt igényük; jelezte, hogy a nem hivatásos honvéd személyek hasonló esetekben hadirok­kantjáradékot kaptak. A közszolgálati illetmények és nyugellátások rendezéséről szóló 2500/1945. (MK 1945. június 17.) rendelet 24. § (6)-ára tekintettel azonban, amely kimondta, hogy a közszol­gálati alkalmazottak részére bármilyen címen megállapított, nyugdíjba beszámítható rendszeres mellékilletmények vagy rendszeres külön pótlékok megszűntek, a honvédelmi miniszter is meg­szüntette az említett pótdíjak folyósítását. A pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások során tisztázták, hogy a sérülési pótdíj függet­len a közszolgálati illetményektől, ezért kezdeményezte annak újbóli fizetését. Az általa készített rendelettervezet elsősorban az összegnek az adott értékszint szerinti szabályozását tartalmazta, másrészt arra irányult, hogy a tiszti és legénységi állományú hivatásos egyének részére járó pótdíj közötti régi megkülönböztetést megszüntesse. A Gazdasági Főtanács 1946. június 19-ei ülésén foglalkozott a kérdéssel. Nem zárkózott el a sérülési pótdíj megállapításától, de szükségesnek tartotta annak kimondását a rendeletben, hogy csak azoknak lehet nyújtani, akik munka- és keresőképességükben súlyosabb fogyatékosságot szenvedtek. (MOL XIX-A-10-XLI-40.pont) A tervezett rendelet kiadására — tudomásunk szerint — nem került sor. Más összefüggésbe helyezve a kérdést a 8420/1946. ME sz. rendelet (MK 1946. július 25.) intézkedett az egyes hadigondozási és háborús polgári gondozási ügyek szabályozásáról. 13 A Népjóléti Minisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapon 1. sorszám alatt a népjó­léti miniszter hatáskörének újabb megállapítására és az Országos Menekültügyi Hivatal felállítá­777

Next

/
Oldalképek
Tartalom