Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

1. 1946. február 5. a legtöbb munkát. Ebben a feladatkörben sok mindenre kell tekintettel lenni. Nem csak a termelés fokozottabb fejlesztésére, hanem az államháztartás biztosítására és a kiadások csökkentése útján még olyan áron is, ha [az] egyes társadalmi rétegeket rendkívül súlyosan érintené ez a takarékosság. Idetartozik az állam terheinek a csökkentése is. Itt mindazokra az okokra gondol, amelyek az állam terheit emelik, tehát nem csak azokra, amelyeknek okai belső helyzetünkből folynak. A harmadik nagyjelentőségű feladatkör az, hogy a kormány — a lehetőségekhez képest — biztosítsa a nemzet egységének a képét kifelé. A magyar politikai élet nagyon jelentős és sorsdöntő fázisán olyan szerencsésen haladtunk át, hogy más népek ezen az úton bennünket követni nem tudnak. Óriási jelentőségűek voltak a választások, amelyek a legteljesebb belső rendben és fegyelmezetten zajlottak le, az első koalíciós kormány megalakulása és mindenekfelett a köztársasági törvény megalkotása, és az elnök megválasztása alkalmával kialakult belső béke, zavartalanság és egység.

1 Magyarország nemzetközi megítélése a mi életünket rendkívül befolyásolhatja, és ezért minden körülmények között kívánatos ennek az egységnek a fenntartása és a kifelé való feltétlen biztosítása. Az a tény, hogy a miniszterelnök kinevezését hosszantartó tanácskozások és megbeszélések előzték meg, melyeknek során nagy mértékű támogatást és biztatást kapott, amely méltán azzal az érzéssel töltheti el, hogy zavartalanul tudja munkáját folytatni, melynek folytán kifelé is megmutathatja a nemzeti egységet. Meg van győződve arról, hogy a pártok bizalmának megnyilvánulása nem a személyének szól, hanem onnan ered, mert [sic!] valamennyien egyformán átérzik a zavartalan kormányzás szükségét. Reméli, hogy minisztertársainak magatartása nem fog okot adni arra, hogy az egység felboruljon. Sok lemondásra, sok népszerűtlen elhatározásra lesz szüksége valamenynyiüknek, de ilyen fontos lépések előtt arra van szükség, hogy pártkülönbség nélkül törhetetlenül támogassák egymást. A maga részéről a legmesszebbmenő lojalitást ígéri a minisztertársaival szemben, és kéri, hogy ők szintén segítsék és támogassák őt abban a nagy feladatban, amelynek vállalására sem lelkileg, sem politikailag nem volt felkészülve, mert nem ilyen döntést várt.

2 1 Az utalás az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választásokra vonatkozik, amelyen a Kisgazdapárt a szavazatok 57%-át, a Kommunista Párt 17, a Szociáldemokrata Párt 17,4, a Parasztpárt 6,8, a Polgári Demokrata Párt 1,7%-át nyerte el. A választási eredményeken alapuló első koalíciós kormány, Tüdy Zoltán elnökletével, 1945. november 15-én alakult meg. Az 1946. február l-jén elfogadott köztársasági törvény, az 1946. évi I. törvénycikk eltörölte Magyarországon a királyság intézményét és az országot köztársasággá nyilvánította. Ugyancsak február l-jén Tildy Zoltánt választotta köztársasági elnökké a Nemzetgyűlés. 2 Nagy Ferenc Sulyok Dezsőt ajánlotta miniszterelnöknek, aki vállalta is a feladatot. Egyetértett ezzel Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és végül Rákosi Mátyás is. Sulyok azonban a köztársa76