Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

29. 1946. május 31. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter ebben a részben az igaz ságügyminiszter álláspontjával egyetért. Felmerül a kényszernyugdíjazások esete is. Nem szabad olyan rendszert létesítenünk, amely szembeállítva a múlttal az új nyugdíjasok között aránytalanságot és igazságtalanságot létesít, [sic!] [Nagy] Miniszterelnök a leghelyesebbnek azt tartaná, ha a Gazdasági Főtanács vizsgálná meg az egész javaslatot, éspedig már azon szempontok figyelembevételével, amelyeket az egyes tárcák már észrevételeztek. Felkéri a társminisztereket, hogy a pénzügyminiszterhez juttassák el sürgősen megjegyzéseiket és esetleges véleményeiket. Ezek felhasználásával elkészült javaslatot a pénzügyminiszter terjessze a hétfői Gazdasági Főtanács elé. Minisztertanács felhívja a pénzügyminisztert, hogy az egyes tárcák által adandó észrevételek bedolgozásával és figyelembevételével készítse el az állami nyugdíjterhek csökkentésével kapcsolatos javaslatát, és terjessze az 1946. évi június hó 3-án tartandó Gazdasági Főtanács elé, az előterjesztés letárgyalása végett.

41 41 A pénzügyminiszter előterjesztésében a politikailag bűnösnek minősített nyugdíjasok ellátási díjainak megvonását, továbbá azok nyugdíjának szüneteltetését javasolta, akiknek a nyugdíjukon felül megélhetésüket biztosító keresetük, jövedelmük volt. A nyugdíjasok korábbi magatartását már azért is szükségesnek tartotta felülvizsgáltatni, mert a tényleges szolgálatban volt alkalmazottak ügyében, a vonatkozó kormányrendeletek alapján igazoló eljárást kellett lefolytatni, és ezek közül azok, akiknek a magatartása súlyosan sértette a magyar nép érdekeit, elvesztették a nyugdíjigényüket is. Ilyen módon a szolgálatban volt alkalmazottak és a nyugdíjasok között bizonyos különbség állt elő, s ezt mind az egyenlő elbánás elvére, mind az erkölcsi okokra tekintettel megszüntetni kívánta. A javaslat az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló intézmények, nyugdíjintézetek terhére ellátásban részesült nyugdíjasok, nyugbéresek és özvegyeik esetében kívánta a felülvizsgálatot elvégeztetni. Figyelemmel a közalkalmazottak igazolásáról szóló 1080/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 2.) 1. §-ában felsorolt népellenes cselekedetekre, javasolta meghatározni a kiadásra kerülő rendeletben a politikai bűnök körét. Hangsúlyozta viszont, hogy nem lenne helyes alkalmazni a politikai felülvizsgálatot azoknak a honvédségi nyugállományúak esetében, akiknek az igazolásáról a 2480/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. május 30.) már intézkedett, vagy azok esetében akikkel szemben még a tényleges szolgálatuk tartama alatt lefolytatott közalkalmazotti igazolási eljárás eredményeképpen a 15/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. január 4.), vagy az 1080/1945. ME sz. rendelet alapján már jogerős ítéletet hoztak. A felülvizsgálat érdekében a nyugdíjszámfejtő hivatalok által kiadott kérdőívek kitöltésére kívánta kötelezni a nyugdíjasokat. A kitöltött kérdőív alapján, továbbá a nyugdíjas 1944. évi lakóhelye szerinti nemzeti bizottság és ezen keresztül a lakosság észrevételeinek, bejelentéseinek figyelembevételével kívánta eldöntetni a lakóhelyszerint alakított háromtagú bizottsággal a nyugdíj megvonásának vagy további folyósításának a kérdését. Fellebbezés esetén az illetékes miniszter feladatává kívánta tenni a döntést. Hasonló módon kívánt eljárni azoknak a nyugdíjasoknak az esetében is, akik a megélhetésükhöz szükséges jövedelmüket a nyugdíj mellett más forrásból is kiegészítették. Ezekben az esetekben akkor javasolta megvonni a nyugdíjat, ha az illető jövedelme — a nyugdíjjal együtt — az illető tényleges szolgálata esetén járó illetményének a másfélszeresét meghaladta. Ezekben az 746