Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

28. 1946. május 24. rendbontó elemei nyugtalanítsák. A rendbontók irtózatos károkat okoznak a magyarságnak akkor, amikor a külföld felé olyan híreket keltenek, hogy Magyarországon még ma sem szűntek meg a fasiszták kilengései, s azt az érzést keltik, hogy a mi demokráciánk iránt komolyan van joga aggodalmaskodni a külföldnek. Szükségesnek tartotta ezeket elmondani, mert mind rendészetileg, mind társadalmilag mindent el kell követni a káros jelenségek megszüntetésére. Rákosi Mátyás államminiszter: Tekintettel arra, hogy ez nyílt fasiszta tevékenység volt, vezetője egy volt leventeoktató, utasítani kell az Igazságügyminisztériumot, hogy követelje a tettesek statáriális bíróság elé való állítását. Feltétlenül fel kell kötni azt, aki ezt szervezte, mert példát kell statuálnunk, másrészről pedig a külföld felé igazolást kell nyújtani, hogy bár sajnálatos, hogy előfordult ilyesmi, de mi ezt vaskezekkel letörjük. Ez az első eset ilyen megmozdulásnál, amikor gyilkolások is történtek. [Nagy] Miniszterelnök: A kunmadarasi esettel kapcsolatban megemlíti, hogy nagyon kívánatos volna, ha az a törvényjavaslat, amely a zsidók rehabilitálásáról és örökösödéséről szól, mielőbb megjelenhetnék. B. Szabó István [államminiszter]: A békéscsabai kilengéseket is összhangba kellene ezzel hozni, s szintén a legnagyobb eréllyel eljárni. Ott is három embert öltek meg. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter azt hiszi helytelen dolog lenne, hogy ezzel a kérdéssel összekapcsoljuk, mert nem domborítaná ki kellően a kérdés nagy jelentőségét. Ott ugyanis vagyonjogi és szociális veszekedések is szerepet játszottak. Itt azonban nyílt fasiszta fellépésről van szó, amely halállal végződött. [Nagy] Miniszterelnök: Ez azonban nem zárja ki azt, hogy egyéb jelenségekre is felhívják a figyelmet, ha nem is fasiszta célzatú, de demokráciaellenes cselekmények voltak ezek is. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

1 1 Lásd e kérdésekről Standeiszky Éva: Antiszemita megmozdulások Magyarországon a koalíciós időszakban. Századok. 1990. 2. sz. 284-308. pp. Kunmadarason 1946.május 21-én, szélsőjobboldali elemek izgatása következtében pogromra került sor. A helybeli zsidókat házaikból kikergették, súlyosan bántalmazták. A terrorista megmozdulásnak két halálos áldozata volt és több súlyos sebesülés történt. (Szabad Nép 1946. május 25.) A Magyarországi Izraeliták Országos Irodája, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája, valamint a Magyarországi Cionista Szövetség június 17én kelt, a miniszterelnökhöz intézett közös beadványában már három halálos áldozatról esett szó. Követelték a vétkesek rögtönítélő bíróság elé állítását s olyan jogszabály kiadását, amely a zsidóellenes atrocitásokban részes községek lakóinak az egyetemleges felelősségre vonását tartalmazza. (MOLXrX-A-l-j-XXni-8404) Békéscsabán — mint Rákosi Mátyás szólt erről — tömegmegmozdulás keretében eltávolították az adóhivatalnokokat, egymásközt kiosztották a közellátási célra összegyűjtött gabonát, egyéni bosszújukat töltötték ki egyesek. (Kis Újság, 1946. április 24.) 699