Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Válságok 64

Bevezetés Nagy Ferenc végül — személyes ügyének is tekintve pártjának a kezdeményezését — látva a Baloldali Blokk ellenséges állásfoglalását - 1946. június 4-én délután bejelentette a köztársasági elnöknek a lemondását. Tildy Zoltán vezetésével folytatott tárgyalások során mégis egy kompromisszumos megállapodás jött létre: belementek a baloldali pártok az önkormányzati választások mielőbbi megtartásába (amiből, mint ismert, nem lett semmi). Száz fontos rendőrségi pozíció, néhány közigazgatási, alispáni, polgármesteri állás átengedésébe, a vidéki politikai rendőrség megszüntetésébe - a Kisgazdapárt viszont vállalta, hogy tovább folytatja a soraiban lévő konzervatív, koalícióellenes jobboldali elemek háttérbe szorítását, eltávolítását. A kompromiszszumos megoldást nem foglalták ugyan írásba, s egyes kérdésekről, mint például a községi választások időpontjának elhalasztásáról, szinte azonnal vita indult, Nagy Ferenc mégis értékelte annyira az alkut, hogy visszavonta a lemondását.

142 Remélte talán azt is, hogy a pártok közötti együttműködéssel kapcsolatos eredeti általános javaslataikat a részletek tárgyalása során kedvezőbben lehet majd értelmezni, legalábbis erre tett kísérletet a megállapodást követő, június 5-én tartott minisztertanácsi ülésen. Törekvésére azonban a munkáspárti miniszterek nem reagáltak. Forma szerint úgy látszott, mintha a Baloldali Blokk engedett volna a Kisgazdapárt követeléseinek, valójában azonban az igények részleges elfogadtatása a Kisgazdapárt többségének, főleg jobboldalának nagyfokú elégedetlenségét váltotta ki, s a belső viták a párt legyengüléséhez vezettek. A Baloldali Blokk pártjaiban viszont — Tildy kompromisszumos javaslatának elfogadásával — sikerült megőrizni azt a hitet, hogy vállalt kötelezettségeiket nem fogják teljesíteni - s bízzanak abban, hogy rövidesen olyan helyzet alakul ki, amelyben rákényszeríthetik saját elgondolásaikat a Kisgazdapártra és a kormányra. Ténylegesen szinte semmi sem történt egyik fél részéről sem a június 4-5-ei megállapodásban foglaltak megvalósítása terén. A baloldali pártoknak kedvező fordulat ezúttal is — mint már annyi más esetben — a szovjet politika révén teremtődött meg. 1946. június 17-én Budapesten az Oktogonnál szovjet katonákat öltek meg. Függetlenül attól, hogy az eset a katonák közötti veszekedés következménye volt, szovjet részről úgy állították be, mintha magyar jobboldaliak követtek volna el merényletet.

143 A Baloldali Blokk indokot kapott arra, hogy — bár udvarias hangon — követelje a Kisgazdapárttal szembeni egyik fő igényének teljesítését: a párt jobboldala elleni határozott fellépést.

144 Konkretizálta ezt az általánosságban mozgó igényt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság július 7-én átnyújtott jegyzéke, amely a jobboldalinak mi142 Lásd a [30.] 113. sz. jegyzőkönyv 2. jegyzetét. 143 Lásd a [33.] 116. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját. 144 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai. 1944-1948. Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1967. 625-629. pp. 67