Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

26. 1946. május 18. 64 [Rajk] Belügyminiszter előterjeszti Marton István [volt rendőr] jóvátétele tárgyában javaslatát. Minisztertanács Marton István rehabilitálásához hozzájárult. 65 Pénzügyminiszter [képviseletében Kemény államtitkár] előterjeszti javaslatát az együttes kereseti adó és jövedelemadó, társulati- és tantiemadó, valamint a vagyontöbbletadó rendezése tárgyában.

80 Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Jócsik államtitkár]: A 15. § ellen van észrevétele.

81 Az adótételek mérséklendők volnának. Tárcája véleménye kikérendő lenne az irányban, hogy az egyes kategóriák hová soroltassanak. A tantiemadót igen magasnak találja.

82 [Ge7~ó'l Közlekedésügyi miniszter: A 63. § ellen vannak igen súlyos észrevételei, amit már írásban is közölt. Az intakt részesedés 3%-nál nagyobb nem lehet. Eddig 17-30% volt.

83 80 A 135 015/1946.P.M. VII. sz. tizennégy oldalra terjedő előterjesztés utalt arra, hogy a kormány a gazdasági programjával kapcsolatban részére adott feladatnak (lásd a [13.] 96. sz. jegyzőkönyv a.) mellékletét és a [22.] 105. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját, Antos István államtitkár felszólalását) kívánt eleget tenni az adott gazdasági viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó adórendszer kidolgozásával. Az előterjesztés elemezte a kialakult adózási gyakorlatot s felvázolta a javasolt rendelet leglényegesebb elemeit. A tervezet négy fő részből állt. Az első rész a kereseti- és jövedelemadó együttes kivetéséről szólt. Ezen belül külön fejezet tárgyalta az adókötelezettség kérdését (kik tartoztak fizetni az együttes kereseti- és jövedelemadót, kik nem tartoztak ezt fizetni, pl. a társulati- és tantiemadó alanyai, a földadó alanyai, osztalékilletékadó alá eső jövedelmek élvezői stb., kik voltak mentesek ez alól, pl. rokkantak, idegen állampolgárok, ösztöndíjasok stb.), további fejezet szólt az adó megállapításáról valamint a nyers bevételről, az osztályba sorolásról, az állandó adótételek alkalmazásáról, az adóközösségi rendszer szerint a testületi átalányozásról, a földbérletnél a kataszteri tiszta jövedelem alapulvételével való adózásról. Ez utóbbi adómegállapítási módokat külön-külön fejezetekben is taglalta. A második rész a társulati adóról (ezt tartoztak fizetni a részvénytársaságok, a szövetkezetek, részvényekre alakult betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a bányatársaságok, az állam, a törvényhatóságok és a községek vállalatai, a közforgalmi vasutak, takarékpénztárak, pénzbetétek átvételére jogosult intézetek) és a tantiemadóról szólt. A harmadik rész a vagyontöbbletadót tárgyalta. A negyedik rész a büntető és a vegyes rendelkezéseket tartalmazta. 81 A tervezet 15. §-a tárgyalta az I-XXX. osztályba sorolás alapján adó pengőben fizetésre került együttes kereseti és jövedelemadó tételeit. Ez külön kategóriákat határozott meg kisközségek, 10 ezer lélekszámnál kisebb nagyközségek, 10 ezer lélekszámnál nagyobb, de 50 ezres lélekszámot meg nem haladó városok, az 50 ezernél népesebb városok és Budapest. A fizetendő adó osztályonként 50 000-től 50 millió adópengőig terjedt. 82 A tantiemadó kulcsa a vállalatok vezetői (igazgatósági, felügyelőbizottsági, választmányi, végrehajtóbizottsági tagok) részére fizetett javadalmazás 65%-a volt, ennek 25%-a a javadalmazást élvező személyt terhelte. 83 A 63. § az adókból a helyhatóságokat, a törvényhatósági útalapot, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát és a Kereskedelmi- és Iparkamarát megillető részesedésről szólt. Ezt a tervezet városok671