Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

26. 1946. május 18. 19 [Gyöngyösi] Külügyminiszter előterjeszti javaslatát a szociálpolitikai célokra szükséges 150 millió adópengő hitel folyósítása tárgyában. A külföldi [magyar] gyermekek eltartására szolgál ez az összeg, amely meg fog szűnni, akkor, ha a gyermekek hazaszállíttatnak. Minisztertanács szociálpolitikai célokra százötvenmillió adópengő hitel folyósításához hozzájárult.

40 ra, de nem az egyezmény aláírására szólt, ennek ellenére célszerűnek mutatkozott az aláírás, „mivel Clementis államtitkár hosszabb külföldi út előtt állott és az aláírást sürgette, másrészt mert az aláírás elhalasztása esetén tartani kellett attól, hogy a csehszlovákok az egész megállapodástól visszalépnek és ezáltal az addig kivívott eredményektől elesünk." Az előterjesztés összefoglalóan ismertette a tizenegy cikkből álló — egyébként a szovjet-magyar jóvátételi egyezmény szövegét követő — egyezmény lényeges rendelkezéseit. Az I. cikk rögzítette, hogy Magyarország 1945. január 20-a és 1951. január 20-a között összesen 30 millió dollár értékű gépet, hajót, mezőgazdasági cikket szállít Csehszlovákiának, 1946-ban 4, a következő 4 évben pedig évenként 6,5 millió dollár értékben. Ugyanez a cikk rendelkezett a már megtörtént előszállítások (lásd a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 54. napirendi pontját és jegyzetét) beszámításáról. A II. és az ahhoz tartozó 1. és 2. sz. melléklet a szállítandó áruk felsorolását tartalmazta, ipari termékeket 15 millió, mezőgazdasági termékeket 8 millió dollár értékben. Ezek sorában 7 millió dollárral szerepelt egy alumíniumgyár szállítása, amelynek igénylésével kapcsolatban csehszlovák részről bizonytalanság mutatkozott. A III. cikk az árak megállapításával, a IV. cikk a szállítás helyével, az V. cikk az áruk átadásának időpontjával foglalkozott. A VI. cikk késedelmes szállítás esetén a magyar kormányt terhelő havi 5%-os kiegészítő szállítási kötelezettségéről szólt. Ezzel kapcsolatban megemlítette az előterjesztés, hogy sikerült lényegesen enyhébb megoldást elfogadtatni a csehszlovák kormánnyal, amelyet a két aláírási meghatalmazott közötti bizalmas levélváltás rögzített. A VII. cikk arról intézkedett, hogy a csehszlovák kormány az egyezmény végrehajtása céljából Jóvátételi Bizottságot küldött ki Budapestre. A VIII-X. cikk az említett bizottságnak a hatásköréről, a szállított áruk minőségének ellenőrzéséről szólt. A XI. cikk az egyezmény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott. AVI. cikkben említett 5%-os kiegészítő szállítási kötelezettségről Vladimír Clementis április 6-án kelt, Erőss Jánoshoz írt levelében kijelentette, hogy a csehszlovák kormány nem kíván élni ezzel a jogával, abban az esetben, ha az adott cikkben körülírt késedelem nem a magyar kormány hibájából hanem vis major következtében állt elő, a csehszlovák kormány jóindulatúlag fogja mérlegelni a magyar kormány által felhozott körülményeket. Kisebb jelentőségű késedelem esetén is kész a kamatból méltányos engedményt adni. (Meg kell említeni, hogy ez az engedmény összefüggésben állhatott, sőt következménye volt a Szovjetuniónak az e kérdésben elfoglalt álláspontjával. Lásd jelen jegyzőkönyv 64. jegyzetét. Ugyanakkor Erőss János közölte, hogy amennyiben a csehszlovák kormány igényt tart az alumíniumgyár szállítására, az ahhoz szükséges timföldet Magyarország konkurens áron fogja szállítani Csehszlovákiának - és a kivitelre szánt alumínium esetében elővételi jogot fog biztosítani. (MOL XDC-J-1-k Csehszlovák Admin. 23/h 4/1946. 59.doboz, illetve XIX-A-1-j 1946-VIII-5843) Az egyezmény teljes szövegét, 1. sz. mellékletét, valamint a kormányküldöttségek elnökeinek levélváltását — csehszlovák levéltári anyag alapján — közölte „A magyar jóvátétel és ami mögötte van... 1945-1949. Válogatott dokumentumok" c. kötet. Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Balogh Sándor és Földesi Margit. Napvilág Kiadó 1998. 72-93. pp. 40 A 90 361/g.-1946.Küm. sz. előterjesztés jelezte, hogy külföldről a háborús események, élelmezési és oktatási nehézségek miatt hazahozott magyar gyermekek nevelési akcióját szándékában áll befejezni, a gyermekeket szüleikhez visszaküldeni. Ezzel szemben — mint írta — Szlovákiából több kiüldözött magyar fordult az utóbbi időben hozzá, hogy gyermekeiket a Külügy657