Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Válságok 64
Bevezetés nagyhatalom megvizsgálja az ország gazdasági helyzetét és közös tervet készít a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódásra - mint ahogyan ez a magyar, de a nyugati hatalmak részéről is felmerült. 131 E nagyszabású, a stabilizációt tartóssá tevő tervekhez való csatlakozást azonban a nemzetközi és a hazai politikai fejlemények hosszú időre lehetetlenné tették. Válságok Az ország lakosságának a választásokon megnyilvánult, a polgári demokráciát igenlő akarata - és az ország sorsát meghatározó szovjet politikai törekvés között mélyenszántó ellentét húzódott. Aláhúzta ezt a nagyhatalmak közötti viszony mind feszültebbé válása, nem utolsó sorban pedig az, hogy 1945 végére, 1946 elejére a háború során szovjet megszállás alá került kelet-európai országokban mindenütt előrébb tartottak a baloldali, kommunista-jellegű átalakulás, átalakítás terén, mint Magyarországon. 132 Ilyen nemzetközi körülmények között a Szovjetunió egyre türelmetlenebbül szemlélte a magyarországi fejleményeket. Türelmetlensége — mint már említettük — a magyar kormánnyal szembeni határozott gazdasági követelések formájában nyilvánult meg s abban is, hogy a Magyar Kommunista Pártot — feltehetőleg közvetlen felszólítással is — radikális fellépésre késztette. így, szinte a Nagy Ferenc-kormány létrejöttétől kezdve, a baloldali erők által szervezett válságok sorozata határozta meg az ország belpolitikáját. Hosszú gondolkodás után — mondta Rákosi 1946. március 12-én a Kommunista Párt parlamenti frakciójának ülésén — elhatároztuk, hogy a koalíció dacára változtatunk az eddigi taktikán. A koalíció számunkra abból állt, hogy nem támadtuk nyilvánosan a Kisgazdapártot, hanem igyekeztünk pártközi értekezleteken a bajokat elintézni, közben a helyzet állandóan rosszabbodott. 131 Lásd e Bevezetést a 90. jegyzetnél. Wadsworth angol liberális képviselő Magyarország és a környező országok gazdasági felsegítése céljából egy közös, vámhatár nélküli szabad kereskedelmi övezet kialakítását javasolta, közös pénz bevezetésével, a résztvevő országok közös kormányzatával. Javasolta, hogy a három nagyhatalom nyújtson jelentős kölcsönt az új államszövetségnek - s képviselőik legalább 25 éven át egyenjogú tagokként vegyenek részt ennek irányításában. (Közép-európai Egyesült Államok, Magyar Nemzet. 1946. június 14.) 132 Albániában Enver Hodzsa vezetésével már 1945-ben kommunista kormány alakult. Bulgáriában a baloldali pártokat egyesítő Hazafias Front alakított kormányt, élén Georgiewel, az 1946. évi választások után pedig a kommunista Dimitrov lett a kormány elnöke. Csehszlovákiában a bankokat, nagyüzemeket, bányákat már 1945-ben államosították, majd az 1946. évi választások után a legerősebb párt vezetőjeként Klement Gottwald alakíthatott kormányt. Jugoszláviában már 1943tól Joszip Broz Tito vezetésével a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság volt a legjelentősebb politikai tényező. Lengyelországban 1946 januárjában dokumentumot fogadott el a kormány a nagyés középipar, a bankok, valamint a közlekedésügy államosításáról. Romániában 1946 márciusában Petru Groza vezetésével népi demokratikus kormány alakult. 64
