Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

25. 1946. május 14. 1. A bevételi előirányzatban nem szerepel a vagyonadó, abból kiindulva, hogy a stabil pénz bevezetése előtt a vállalatok státus-helyzete nem állapítható meg és így kivetés sem végezhető. Nincs azonban akadálya annak, hogy az 1946. január 1-jei leltár alapján vagyonválság előlegeket szedjünk a vállalatoktól, mely összegek azután a későbbi kivetésbe beszámíthatók. Ily módon az iparvállalatoktól és a mezőgazdaságtól az árutartalék növelésére, az ingatlan-vágyon alapján pedig a valuta fedezeti alap növelésére jelentős eszközöket nyerhetünk. 2. Az év második felében a külföldi áruhitel-lehetőségek valószínűleg erősödni fognak. 3. A terv összeállításánál az amerikai 10 millió dolláros hitel és az UNRRA segély nem vétetett számításba, jóllehet ezek az árutartalék szempontjából jelentékeny tételek.

39 4. A postabélyeg múzeumának értékesítése 5-10 millió svájci frank devizát biztosíthat. 5. Az új gazdák föld vételár-törlesztései az első időkben szintén felhasználhatók a pénzügyi alátámasztásra.

40 6. A jóvátételi megállapodások, különösen pedig a CASBI követelés beszámítása a kiadási keretet esetleg az előirányzat alá csökkenti.

41 III. A valuta és árutartalék. A valutastabilizáció végrehajtásának fontos előfeltétele a valuta- és árutartalék gyűjtése. Csak ennek segélyével tarthatjuk az árszínvonalat az alatt a két-három hónap alatt, amíg a bevételi eredmények felfejlődnek a költségvetésben előirányzott nívóra. Az arany- és devizatartalék, mely a pénz eszmei fedezetéül szolgál, legnagyobb részt ugyan szinbolikus jelentőségű, de valószínű, hogy az első két-három hónapban ennek a tartaléknak egy csekélyebb részét az űj pénz értékállandóságának biztosítására és [a] piac szabályozására fel kell használni. 39 Az amerikai kölcsönről lásd a [6.] 89. sz. jegyzőkönyv 1. napirendi pontját és 3. jegyzetét, továbbá a [9.] 92. sz. jegyzőkönyv 2. és a [10.] 93. sz. jegyzőkönyv 24. napirendi pontját. Az UNRRA-segélyről lásd a [8.] 91. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját. 40 Lásd a [24.] 107. sz. jegyzőkönyv 64. napirendi pontját és jegyzetét. 41 A CASBI-ról lásd a [17.] 100. sz. jegyzőkönyv 5. napirendi pontját és 17. jegyzetét. A CASBI felügyelete alá került 20 magyar érdekeltségű bank, valamint filiáléik, a hozzájuk tartozó vállalatok, érdekeltségek, mintegy 200 ipari és kereskedelmi vállalat került a hatáskörébe. Ezeket az értékeket a magyar kormány — minthogy kevés remény volt a visszaszerzésükre — részben a szovjet jóvátétel törlesztésére kívánta felhasználni, mint a hivatkozott minisztertanácsi jegyzőkönyvből, a [19.] 102. sz. jegyzőkönyv 11. jegyzetéből és e tervezetből is kitűnik. 638