Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)
Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008
25. 1946. május 14. lésünket sikerült lényegesen felfokozni. Az ipari termelés mértéke hónaprólhónapra emelkedik. Közlekedésünk javulása gyors ütemben kapcsolja újból egybe a fasiszta pusztítás következtében egymástól elszigetelt országrészeket. Külkereskedelmünk élénkül. Export-import forgalmunk mind a Szovjetunióval, mind a szomszédos nyugati államokkal erősen fejlődik. Az egyetlen terület, ahol a gazdasági javulás jelei nem mutatkoztak, sőt ellenkezőleg, az utóbbi hetekben fokozódó kiéleződés jelentkezik: a pénzügyek. Az infláció újból rendkívül felgyorsult és operatív beavatkozás nélkül 1-2 hónapon belül az inflációs pénzügyi gazdálkodás lehetetlenülésétől kell tartani. Az a veszély fenyeget, hogy a gazdasági élet egész területén már elért és a jövőben elérhető eredményeket az infláció megsemmisíti. Pénzügyeink rendezése halaszthatatlan és eredményt csak mélyreható beavatkozással érhetünk el. Hogy a beavatkozás milyen természetű legyen, hogy már most a végleges valuta-stabilizálásra vegyünk irányt vagy pedig csak az infláció lefékezésére, az attól függ, hogy a valutastabilizációt mikor, milyen időpontban kívánjuk végrehajtani. Igen nyomós okok szólnak amellett, hogy a végleges valutastabilizációt augusztus elsejével hajtsuk végre. Ebben az esetben az új termelés értékesítése és a beszolgáltatásra kerülő termények átvétele már jó pengőben történnék; ugyancsak jó pénzben kapná meg az állam a földmíves lakosságtól járó földadót és jövedelmi adót. Ha a stabilizációt későbbre halasztják, ezzel az egész beszolgáltatást veszélyeztetjük, mert a gazda a napok alatt elértéktelenedő pénz ellenében csak huzakodva tenne eleget a beszolgáltatási kötelezettségének, ami viszont a közellátásunk megszervezését tenné lehetővé. De aggályos volna a stabilizáció időpontjának későbbre halasztása más okból is. A stabilizáció végrehajtása a jövedelemelosztásban hirtelen változásokat okoz, a kalkulációs számításokban eltolódásokat idéz elő és a könnyűfajsúlyú gazdasági egzisztenciák alól kihúzzák az alapot. A hitelek a stabilizációt követő két-három hónapon belül erősen megszorítandók. Mindez rázkódtatással jár és ennek nyomán, különösen ha erre nem készülünk jól fel átmeneti munkanélküliség is felléphet. Ez a nyári és kora őszi időszakban sokkal kevésbé veszélyes, mint késő ősszel és télen, amikor az időjárási viszonyok éppen azoknak a munkaigényes közmunkáknak az elvégzését akadályozzák, amelyek a legalkalmasabbak az átmeneti munkanélküliség levezetésére (út és vasútépítés, romeltakarítás, földmunkák stb.). II. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. A valutastabilizáció legfontosabb előfeltétele az államháztartás egyensúlyba hozatala. Bár az egyensúly teljes helyreállítása az alant részletezett költség636
