Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei A. kötet 1946. február 5. - 1946. július 19. (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 38. Budapest, 2003)

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1-40. jegyzőkönyv (1946. február 5.-1946. július 19.) 75-1008

25. 1946. május 14. [Bárányos] Közellátásügyi miniszter nem látja a mezőgazdasági és különösen a falusi lakosság érdekeit kellő képpen megvédve. Nem tartja biztosítottnak a stabilizáció augusztus 1. napjában megjelölt idejének lehetőségét. Véleménye szerint folyó évi november 1. napja előtt aligha hajtható végre a szanálási terv, mert az előkészítő munkálatok több hónapot vesznek igénybe.

36 Kemény György [pénzügyi] államtitkár: A szanálási tervvel a Szociáldemokrata Párt is foglalkozott. Célszerű lenne a javaslatokat összeegyeztetni. A budget kereténél leghelyesebb az 1922-1925 év eredményeit figyelembe venni. A dollár és az arany viszonylatában a dollárhoz és nem az aranyhoz kellene kapcsolni a pénz értékét, és így ellene van annak is, hogy a korábbi dollárértéktől eltérő kurzus állapíttassék meg. Egyébként álláspontja szerint minden tervezet addig, amíg külföldön levő vagyontárgyainkat és értékeinket nem kaptuk vissza, csak feltevéseken alapulhat és mint quasi-stabilizáció jöhet figyelembe. Az eltérő kurzus felvétele devalvációs gondolat veszélyét jelenti. Egyébként a Nemzeti Bank Tallér-kliséket készít és nincs tájékozva abban a tekintetben, minő időt venne igénybe egy űj pénznemre való áttérés. Mindenesetre helyes, hogyha a pénz előkészítéséhez már most hozzá fognak. Az ötpengős nyomását nem tartja szükségesnek, legfeljebb lélektani szempontból bír ez jelentőséggel. Az aranypengő fogalmát teljesen kiküszöbölendőnek tartja, miután az ellenérték kompromittálva van. Nem hiszi, hogy az augusztus 1-jére tervbe vett határidő fenntartható lesz.

37 [Bárányos] Közellátásügyi miniszter nem tud álláspontot foglalni abban a tekintetben, hogy az árak és bérek stabilizációja mikorra vihető keresztül. Úgy tudja, hogy a Nemzeti Bank által készített klisék könnyen kicserélhetők és fennakadást a pénznem elnevezésének változtatása nem fog okozni. Nem hiszi, hogy az év vége előtt a stabilizációt végre lehet hajtani. A termelés után lesz áru, de nem elegendő. A kenyérgabonaellátás sem lesz kifogástalan és különösen a zsiradék-fronton nem tudja majd a keresletet kielégíteni. Helyesebb 36 1946. augusztus l-jén bocsátották ki a forintot, mint értékálló pénzt. Egy forint négyszázezer quadrillió pengővel, azaz 200 millió adópengővel volt azonos értékű. 1 forint 0,28766 1938-as pengővel volt azonos. 37 A Szociáldemokrata Párt Főtitkárságának és Gazdaságpolitikai osztályának iratai között több e kérdéssel kapcsolatos feljegyzés található (283.f. 10.cs. 299-300.öe.; 283.f. 32.cs

. 9. és 21-22.ö.e.) A Szociáldemokrata Párt Gazdaságpolitikai Bizottsága 1946. május 15-én foglalkozott a Kommunista Párt szanálási programjával. Itt megállapították többek között, hogy a kommunista becslések általában optimisták. Hangsúlyozták, hogy csak megfelelő valutaalap biztosítása esetén képzelhető el valós stabilizáció. Korainak mondták az augusztus 1-jei időpontot. Lehetetlennek találták a stabilizációt akkor, amikor a jóvátételi kiadások a bevételnek csaknem 50%-át tették ki. A legfontosbb kérdésnek a közellátás biztosítását tartották, azt, hogy a gazdáktól iparcikk, illetve utalvány ellenében átvegyék a termést s az így szerzett quasi hitel is járuljon hozzá a stabilizációhoz. Kemény György által készített tervezetet tartották elfogadhatónak szemben a kommunista javaslattal. Mindezekkel együtt támogatták a kommunista javaslatot. (PIL 283.f. 32.ö.e. 24-26. pp.) 634